Murk. Chapter: 21

Hello, guys!

Ő... Nincs sok hozzáfűzni valóm. 18+!

Have a nice day, big love, jó olvasást! Xx

Hope szemszöge:

Harry mellkasa forró volt. A melegségre ébredtem, ami átöntötte parányi testem, s az izzadsàg cseppjei folytak le homlokomon. Jól aludtam, s kitűnően érzem magam. Pedig nem ezt érdemlem meg. Nem emlékszem sokra a tegnap, illetve a ma hajnalban történt eseményekről, de egy fiú majd nem lesmárolt. Biztos, nem hagytam volna neki, de szerencsémre Harry közbe lépett. Te jó isten... HOVA TŰNT A GIPSZEM?! ÈS MIÈRT RÖZSASZÌN A HAJAM?! Bár fura, de akkor sem emlékszem, hogy rajtam lett volna, mikor Harryvel medencéztünk. Ki bugyija van rajtam?! Durva éjszaka lehetett, erre fogadni merek. Hisz Harry (is) ki van nyúlva, s horkol. Izmos mellkasàn feküdve próbálok mindenre emlékezni, de ez lehetetlen számomra. Harry... Az éjszaka... Az a gyönyör, hogy láttam őt elélvezni, semmihez sem fogható. S hogy miattam lett boldog, s jökedvű, az már egy màsik világba repít. Mellbimbóit piszkálgattam, s lassan apró csókokkal hintettem be nyugodt testét. Csodálatosan nézett ki, s az enyém. Harry olyan, mint egy gyerek. Ha alszik, édes, s nyugodt, ha felébred akkor rendetlen, s rossz. De a rossz szót nem rosszcsont értelemben használom. Olyan rossz fiú. De ez benne van a DNS-ében. Ő így tökéletes, s nem csak nekem. Lányok szàzai is bele lehetnének bolondulva, bàr nem hiszem, hogy Harrynek kölcsönös lenne az érzelem. Ha a kiválasztott lány még nem is vallaná be, de csak úgy, mint Molly, többet is érezhet a barátom iránt, nem csak szexuális érzéseket. De ebbe nem akarok belemenni. Nem akarom elképzelni magam előtt, ahogy Harry mást lànyt kényeztet nyelvével, ujjaival, s erekciójával. Rosszul esik belegondolni. Fúj. Kiràzott a hideg az előttem lebegő képek láttán. Harry mocorgott, mikor felültem, s àttettem magam rajta. Térdeim csípője két oldalán pihentek, míg kezeim vállai mellett. Làgy, hosszú puszikkal hintettem be nyakàt, s onnan siklottam le mellkasára, s melleire. De a bal melle felé visszatértem, s fejemet ráhajtottam. Kezeimmel tàmaszkodtam, s ajkaimra haraptam, úgy hallgattam nyugodt, nagy szívveréseit. A dobhártyàmat kellemesen sértette a Dragon lihegését elnyomó dallam, s muszáj voltam mosolyogni. Harry az életem, s képtelen lennék ezek után nélküle létezni.

Tovább folytattam a kényeztetés. Visszatérve melleire, jobb mellbimbójàra egy puszit leheltem, s tovább súroltam feszes bőrèt a hasán, s az alhasán. Boxerét nagy V alakú dudor feszítette, s tudtam, hogy olyat álmodhat. Sosem volt még "Nedves álmom", bár elképzelhető, hogy amíg Harryvel vagyok, lesz. Ès szürke boxere fekete lett. Ezen halkan felkuncogtam, s egy puszit nyomtam a nedves anyag közepére.

- H... Hope... - Dünnyögte, s kezeivel maga mellett kezdett keresgélni.

Elmosolyodtam, s vissza másztam mellé. Hatalmas kezei közelebb húztak magához. Jobb kezével nyakamat karolta, míg a ballal hónaljam alá nyúlt, s összekulcsolta a kettőt. Èn kezeimmel benyúltam kèt hónalja alá, s vállàt ölelve bújtam hozzá nem is olyan rég elhagyott bal melle felé; a szívéhez.

- Hol voltál? - Szippantott bele a hajamba, s jólesően kifújta a levegőt. - Veled àlmodtam.

- Tényleg? Tanulmànyoztam nedves boxeredet. - Pirultam el, s hallottam, ahogy nagyot nyel.

Csend volt, bár Harry szívverése nekem nem tette lehetővé, hogy a csendbe pihennyek. De ez így jobb volt. Megnyugtat, s még is felizgat. Miért? Mi csinàlja ezt velem? Ez lenne a szerelem? Miért tökéletes mindenhogy? Ő is ezekkel a kérdésekkel fàrasztja magát, mint most én? Tényleg szeret? Miért pont engem nézett ki abba a buliba? Ezer, és egy szebb làny volt jelen azon az estén, s neki pont én kellettem. Ha ez nem történt volna meg, most nem itt lennék. Nem lenne jelölésem, nem rettegnék Nicktől, nem félnék, hogy Harryt a rendőrök elkapnák, nem lettem volna két verekedésnek is tanúja, s lehet, hogy még most sem tudnám, hogy mi az a "szerelem". Az utóbbi idő nem így történt volna. Nem sok ideje ismerem Harryt. Olyan tíz napja. De nem érdekel. Szeretem őt, s életemben nem adtam ilyen hamar bizalmat senkinek, mint az angyalomnak. Bàr a lányok rámásztak, s eltörte a kezem, szeretem őt. Mi értelme lett volna nem megbocsátani neki a semmiért? Csak azt értem volna el vele, hogy mind a ketten szenvedünk. Felesleges. 

Mosoly jàtszadozott ajkain, s szorosabban ölelt. Szóval ő is így érez, mint most én. Bàr élveztem az erős ölelését, melegem volt. Ìgy kénytelen voltam kimászni karjaiból, s felülni. Nem kérdezett semmit, tudta mi bajom van. Csak elmosolyodott, s felült mellém. Àllamat hüvelyk, s mutató ujja közé helyezte, s szenvedélyes csókkal mondott jó reggelt. Máskor szeretnék így is ébredni. Elmosolyodott, amint hirtelen elhagyta az ajkaimat, s tudta, hogy ezzel felbosszantott.Ujjával végigsimított alsó számon, s engesztelésképpen egy puszit lehelt rá.

***

Harry az ágyra huppanva vigyorgott rám kanosan, s a kezeit a tarkóján összekulcsolta.Úgy nézte, ahogy a koszos ruhámat a szennyestartóbarakom. Visszamentem hozzá, s még mindig az a mosoly jàtszadotott telt, rózsaszín ajkain, mint eddig. A feje mellé ültem törökülésbe, s az angyalomat csodáltam.

- Nincs itthon senki rajtunk kívül. És màr tegnap is annyira akartál. Csak a tiéd vagyok, szépségem! - Kacsintott, miközben rámnézett.

"Csak a tiéd vagyok..." Hmm... Jó volt végre az ő tökéletes ajkai közül hallani. Belső istennőm pompommal a kezében ugràndozik, míg a belsőm a kanapé mögé bújva figyeli az eseményeket.

- Csak most vagy az enyém...?- Suttogtam.

- Örökre egymásé leszünk, Hope. - Kezdte el figyelni a plafont. 

Aprót bólintottam, s úgy éreztem, szívem kiveri magát mellkasombol, s agyon csókolgatja a baràtomat.

- Pillanat. - Ziháltam, s a fürdő felé igyekeztem.

Gondosan becsuktam magam mögött az ajtót, s a tükörben szenvedő lányra figyeltem. Izgatott volt, de... De boldog. Sápadt arcán kitűnt rózsaszín ajka, ami nemsokára fehér is lehet... Rajta múlik a döntés. Tegye meg? Azt mindenféleképpen. De a behatolás...

- Hope, gyere ki. - Zavarta meg a gondolataimat a baràtom aggódó hangja. - Semmi baj. Csak a tiéd vagyok...

Meggyőzött utolsó mondatával, bàr nem kellett győzködnie. Óvatosan elfordítottam a kulcsot, s lenyomtam a kilincset. Mire észbe kaptam már Harry mosolygó arcával találtam magam szemben.

- Szóval? - Húzta fel tökéletes szemöldökét.

Aprót bólintottam. Keze enyémet borította, s úgy lépkedett velem vissza a szobámba, egészen az ágyig. Ott elengedett, lekapcsolta a nagy lámpát, s fel az éjjeliszekrényemen lévő kicsit. Szinte semmi fényt nem adott, de még is làttuk egymást. Harry mosolygott, míg én szinte láttam a sajàt szememben a csillogást. Vállamra szegezte a most már homályos tekintetét, s egy puszit nyomott oda. Lassan a pólóm pántjàért nyúlt, s lehúzta a gumis anyagot egészen a könyökömig. A jobb kezemet kibújtatta belőle, s ugyan ezt megcsinálta a másikkal is. Aztán a kék anyag alját megfogta, s csiga tempóban húzta fel a hasamon, melleimen, mellkasomon, nyakamon, s fejemen keresztül. Összehajtotta, s ledobta a nem messze lévő puffomra. Èn a kezeimet magam mellé szorítva szégyelltem magam, miközben Harry mosollyal a száján mért végig.

- Hope. Gyönyörű vagy. Semmi szégyelni valód sincs. - Mosolygott. 

Letérdelt elém, s kigombolta a farmernadràgom két gombjàt. Gyengéden lehúzta rólam, s térdemet àtkarolva egy kicsit megemelt, s kiléptetett a szűk nadràgból. Kicsatolta szívecskés bokaláncom, s az éjjeliszekrényre helyezte. Egy puszit nyomott köldököm alá, s felállt, így ismèt nagyobb lett tőlem. Végigsimított jobb kezemen, s.mikor a csuklómhoz ért kicsatolt pàr karkötőt, a többit simán lehúzta rólam. Felkuncogtam, mikor egyesével végigpuszilgatta ujjaimat, miközben lovagias pózban letérdelt elém. Aztàn másik kezemmel is megcsinálta ugyan ezt. Ès olyan régi módi, lovagias volt. Amikor még nem volt ciki az udvarlás, vagy legalàbb ennek a jelentése. Sajnos ezt az időt nem élhettem meg, hisz anya korában volt ez az időszak. De itt van nekem Harry, s különös módon ő (sem) tartja cikinek. Felállt, s a nyakamban pihenő papírrepülőre pillantott, s szélesen mosolygott. Kezeit összekulcsolta a sajátommal, s szenvedélyesen csókott lopott tőlem. De ennek is vége lett. Egy kicsit eltàvolott tőlem, s tudtam, hogy ő következik. A pólójára pillantva bólintottam.Remegő kézzel fogtam meg a puha anyag sarkàt, s lassan megemeltem. Bátorítàsképpen végigsimított hátamon, amitől összerezzentem. De tettem, amit tanácsol, így megvártam, míg a kezét felemeli, levettem róla a kétszer akkora pólót, mint én. A nadrágom, s a pólóm mellé helyeztem összehajtva, majd visszanéztem rá. Aranyosan mosolygott. Bólintottam, s lepillantottam az övére, s azért nyúltam. Kicsatoltam, s kettő övtartóból kihúztam a bőrből készült anyagot. A baràtom nadràgján lévő gombot kicsatoltam, s felpillantottam az előbb említett személyre. Még mindig mosolygott, ezzel bíztatva a cselekedeteimet. Felsóhajtottam, s a Harryn már alapból lógó nadràgot lassan húztam le. Amint ez az ágyékànàl megtörtént, növekvő erekciója szinte kiugrott a nadrágból. Talán ha a fekete boxer nem takarta volna még szájba is talált volna. Térdénél én màr nem tudom felemelni, így neki kellett kilépni a fekete farmerből. Összehajtottam ezt is, s a többi ruhadarab mellé helyeztem. Harryre pillantottam, aki egy puszit lehelt ajkaimra ezzel kifejezve végtelen szerelmét irántam. Sötétben vilàgító szemei enyémet fürkésztèk, s közben még mindig összehúztam magam. Jobb kezemet bal könyökömre helyeztem, úgy próbàltam takarni magam, amennyire csak tudtam.

- Szóval... - Suttogtam, miközben alsó ajkaimra haraptam. - Vetted màr el lány szűzességét?

Mosolyogva megràzta a fejét, így édes tincsei össze-vissza ugràndoztak.

- Vigyàzok rád, s ígérem, hogy gyengéd leszek. - Bólintott.

Jobb kezemet levette a balról, s gyengéden húzott közelebb magàhoz. Nagyot nyeltem, miközben boxere szélére helyezte, s lassan húzta azt le. Tudta, hogy akarom, csak nem merem. Ezért rá se kérdezett. Nem maga miatt ment bele az egészbe, ha nem miattam. Èn akartam ezt már pár napja. Felsóhajtottam, s rásegítettem az anyag eltávolításàra. Te jó isten... Szemeimet összeszorítottam az óriás méret làttàn. Ajkaimat résnyire nyitva próbáltam levegőhöz jutni, miközben Harry felső testemet a sajàtjához szorította. Nem undorodok tőle, de nekem ez az első ilyen élményem, és... és ez felkavar.

- Kezdjük veled. - Húzta vissza boxerét, s az ölébe véve helyezett le az ágyra.

Lábaimat szétnyitotta, s térdemet feltolta. Betérdelt a végtagjaim közé, s kezeit a fejem két oldalára helyezte. "Csak a tiéd vagyok..." Örökre egymásé leszünk..." ezek a mondatok bíztattak, mikor ajkait az enyémre helyezte. Orrával végigsimított az állam vonalán, s belepuszilt nyakamba. Ziháltam, mikor lesiklott melleimre - vagyis arra a részre amit nem takar el a melltartóm-, s nyálas nyomokat hagy rajta. De a bal mellem felett többet időzött, csak úgy, mint én vele reggel. Nagy csókokat nyomott rá, s orrát szinte belé akarta fúrni. Homlokàt hozzá nyomta, s állát lehajtotta, puszit nyomott a bal mellemre. 

- Szeretlek, Hope... - Tért le az oldalamra, hasamra, jobb mellemre, kezeimre, nyakamra, s szinte mindenemet behintette ajkai nyomával. - Minden egyes porcikàdat imádom, Hope... Nem tudod elképzelni, mennyire. Bàrmit meg adnék érte, hogy örökre biztonsàgban maradjon minden egyes porcikàd... De ő. - Nyomott egy puszit a szívemre. - Ő mindenen àtszárnyal, Hope. Őt szeretem a legjobban a többi között. Mindennél jobban, s nem tudok nélküle létezni. Hallanom kell, ahogy dobog, különdben az enyém szűnik meg létezni. Mindennél jobban. Fel tudod te azt fogni?! Nekem ő az életem értelme. Felesleges élnem, ha ő nincs velem. Ha nem hallom ahogy dobog, Hope. Ès bàrcsak örökre hallhatnám őt. Nem akarok tőle elszakadni. 

Hangja halk volt, s őszinte. Csak ziháltam, s könnyeztem gyönyörű szavai hallattàn. Hogy tudta ezeket kimondani?! Vagy komolyan is gondolja?! Ismét olyan kérdések, amikre nem kapok vàlaszt. Gondolat menetemet az édes baràtom szakította meg. Apró, hihetetlen lágy puszikat hagyott szívem helyén, s haladt tovább. Lábaim között térdelt, de hamar megszakìtotta ezt a pózot. Térdeit hàtrébb csúsztatta, így könnyebben hozzám fért. Csípőmet gyengéden megemelte, s lehúzta róla a világoskék tangàt. Elmosolyodott, s beleszippantott a fehérneműbe, s a màr levett ruhák mellé helyezte. A mosoly továbbra is az ajkain maradt, miközben lehajolt, s apró puszikkal hintette be a bejáratomat. Kélyesen körbenyalta, s nyelvét a szájába visszahúzva izlelgette az ízt. Tetszett neki, hisz tovább folytatta, de ezúttal màr bennem kezdett mozgolódni. Halk nyöszörgések hagyták el ajkaimat, míg Harry csak folytatta a dolgát. Hihetetlen mennyire hamar az orgazmus közeli élménybe tud repíteni, akàr csak most. Az àgyat kezdtem paskolni, hisz nem bírtam megszólalni se. Harry folytatta, ezzel megmondva, hogy nem fog behatolni. Ez egy jó ötlet, hiszen én sem biztos, hogy akarom még. Nem bírtam ki, muszáj voltam sikítani, ezzel elérve, hogy Harry gyorsítson. Ìgy egy pillanat alatt elmentem, s hàlàsan pillantottam a barátomra. Èn jövök. Nagyokat nyelve küzdöttem az orgazmus által okozott izgatottság ellen, s egy kis erőt véve magamon ültem fel. A bugyimat visszavettem, s a baràtomra pillantottam. Aprót bólintott, s kezèt nyújtva felém segített felállni. Belepuszilt hajamba, mielőtt legugolhattam volna elé, s lassan lehúztam a fekete anyagot. Màr csak nagyot nyeltem, bár az emlékeimben nem volt ekkora. Fogalmam sincs, hogy mit hogyan kéne csinálni, ezért a mögötte lévő falnak dőlt baràtomra pillantottam. Nem nézett rám, tudta, hogy nem tudok semmit, így ő kezdte el. Mutató ujjával köröket rajzolt rá, majd az egészet gyengéden megragadta, s le-fel mozdulatokat végzett vele.

- Ìgy. - Mosolygott, s kezemet erekciójára helyezte, majd a sajátját is az enyémre.

Óriási tenyere mögül ki se látszott az enyém, de a lényeg megvolt. Lassan ugyan azokat a mozdulatokat vègezte Harry, mint nem rég, de ezúttal velem. Aprót bólintottam, mire Harry egy simítás után elengedte a kezemet, így egyedül csináltam. 

- Ügyes. - Dicsért meg.

Két kezét a feje két oldalára helyezte a falnak dőlve. A feje is a szobának támaszkodott, s közben nyögdécselt. Befejeztem a kézimunkát, s fejemet a bal csípőjére hajtottam. Végignyaltam rajta, s puszikat szortam az egészre. Felsóhajtottam, s lassan bekaptam a felét. Nyelvemmel kicsit ízlelgetni kezdtem, ami Harrynek csikizhetett, hiszen halkan nevetni kezdett. Vettem orromon keresztül egy nagy levegőt, s lassan le, s fel mozdulatokat végeztem fejemmel. Harry ajkait szenvedélyes nyöszörgések hagytàk el, úgy hogy folytattam. De hamar elbénáztam. Fogaim egyszer végigsiklottak rajta, amitől Harry megugrott, s kirándult belőlem.

- Bocsi... - Hajtottam le fejemet.

Hogy lehetek ilyen béna?!

- Hé, hé! Semmi baj. Nem fàjt annyira. Ne keseredj el, senki se született úgy, hogy profin értett az erotikus mozdulatokhoz. - Simított bele a hajamba, s hogy meg tudjon csókolni, legugolt. - Megpróbálod megint? - Mosolygott.

Hezitálva, de aprót bólintottam. Felállt, s ugyan abba a pózba keveredtünk, mint pár perce. Kezemet rà helyeztem, s le, s fel mozdulatokat végeztem vele. Harry még jobban megkeményült, s ebből gondoltam, hogy el fog menni. 

- A k*rva életbe, Hope! - Ordított, s abban a pillanatban befejeztem.

Felálltam, s màr csak annyit éreztem, hogy Harry meleg nedve a combomon landolt. Megkönnyebbülten kezdett levegőt venni, majd rám pillantott.

- Csodálatos vagy. - Mosolygott, mire elpirultam. - Kérsz? - Húzta végig ujjàt a combomon.

Bólintottam, s én is levettem egy kicsit, s megkóstoltam a sós, de finom váladékot. A maradékot Harry nyalta le rólam...
 

Dóri.Styles