Murk. Chapter: 16

Hello, guys!
Nagyon nagy sorry, amiért egy bő hét kimaradt, de nekem is kell a nyugalom, ami számomra olvasást jelent. Az, hogy közeleg az év vége, annyira nem hat meg. Ha ha! Mindenesetre az osztàlyunk megőrült a hajtás miatt, bár a keddi napon sikerült a sok terhet leadni magunkról, hisz Pestre mentünk osztálykiràndulásra, ès ezzel meglett az első csókom is, bár nem lesz belőle semmi, ami igazából nem baj, s nem is bánom annyira. Csak jött.
Annyit még, hogy nagyon nagyon sajnálom a helyesírási hibàkat, ès bocsánat, ha zavaró, de mivel mostantól egy ideig telefonról leszek, már csak a figyelmemben bízhatok, amit... nem nagyon részleteznék. (:Na, de nem húzom tovább az időt. Have a nice day, big love, jó olvasást!

Remegtem. Harry a szobàmba van, s ki tudja, hogy mivel fogja betörni a fürdőm ajtajàt. Az ablak kizárva. Ha elbújok, megkeres. A telefonom kint van, s ha anyának könyörgög, talán neki is eltöri a kezét. Szóval... MOLLYYYYYYY!!!

-Harry! Mit keresel itt? - Hallottam meg az előbb említett lány, bàrsonyos hangjàt.

Irigylem Mollyt. Bűbájos lány, s igazából önzetlen. Tegnap este bent maradt velem a kórházba, pedig mondtam neki, hogy nem kell miattam fàradoznia. A beszélgetésünket Harryről is elfogadta, s mindent, feltétel nélkül elmagyarázott. El tudom képzelni, mennyi rossz akarója lehet Bennek.

- A barátnőmet akarom! - Harry hangja làgy, de parancsoló volt.

- Arról most mondj le, Harry. Beszélek vele majd, s ha ő is úgy akarja akkor beszél veled. Majd hívlak. - S tudtam, hogy Molly kivezeti a megfélemlìtő baràtomat.

Talán Molly lenne az őrangyalom? Mindig a legjobbkor jön, s ez most màr nem véletlennek tűnik. Őt nekem küldték a mennyből, a homály ellen, ami Harryben uralkodik. Kivéve amikor nem. Harry nehéz eset. Néha, egy földre szállt angyal, mint amikor megvolt az első erotikus kapcsolatom vele. Akkor édes volt, mint a szőlő, amit ketten ettünk. Vagy amikor sírt miattam, s ajkait kibiggyesztette, mint egy könyörgő gyerek. Harold pontosan így tett velem, hogy ne haggyam el. Akkor úgy voltam vele, hogy soha. De amikor Harryből előjött a... A bukott angyalság! Igen, ez rá a tökéletesen megfelelő szó! Harry hol egy angyal, hol ugyan ez, csak egy "bukott" szó szerepel a neve előtt. Ez így egy homályt alkot. Két ellentét. De miért?! Miért kellett tegnap este bukottnak lennie, s szétzúznia a kezemet?! Nem. Nem! Ezt nem csinálhatta direkt! Talán... Ivott?! Ó, Istenem! Amikor Mollyval elmentem Harry leihatta magát, azért is ájulhatott el! Minden világos! Beszélnem kellesz vele... Majd délután. Vagy este. Vagy holnap. Majd meglàtom.

- Elment. Bemehetek? - Hallottam meg lágy, csengő hangjàt.

Ő az őranyalom.

- Persze. - Mosolyogtam halványan, s lassan benyitott.

Zöld szemei izgalommal, s sajnálattal volt terhes. Ő olyan egyszerű, s tökèletes. Amikor a multjàról beszélt, ketté hasadt a szívem. Mielőtt találkozott Bennel szeretetéhes volt. Erre mernék fogadni, hisz látszott rajta. Az Őrangyalom sajàt tapasztalatából segít nekem.

- Szia! - Mosolyogtam.

- Hali, csajszi! A mai napra felejtsd el ezt a szamarat, vásárolni viszlek. Ne is álmodj arról, hogy megnèzed azokat a filmeket. - Utalt az éjjeliszekrényemre készített DVD-kre. - De itt van még pàr dolog, amit választhatsz, ha a vásárlás nem felel meg. - Nyomott a kezembe egy papírt, amit a zsebéből vett elő.

PROGRAMOK:
- Séta
- Vásárlás
- Pasi keresés
- Csajos dolgok
- Ruha szelektálás
- Buli (este, illetve éjszaka)
- Baráti társaság
________________________________________

EGYÉB DOLGOK:
- Vígjàték nèzèse moziban
- Könyv olvasása
- Elmenni pszihológushoz
- Ülni, s gondolkozni
- Beszélgetni

- Nos... A pasizást kizárom, mert ha Harry megtudja, megöl engem! - Nevetett.- Amit ajánlok az a vásárlás, mozizás, strand, ès a buli baráti társasággal mixelve.

Molly hasonlít Annere. Ő is ilyen kis rendezett.

- Legyen a vásárlás, és este, illetve éjszaka egy baráti társaságos buli. Ez ilyenkor hatásos. - Mosolygott, s elvette tőlem a papírt.

Kiment a fürdőből, s húzott magával. A szekrényembe kezdett kutatni, s elővett egy fekete, szűk pólót, egy rózsaszín nyakbakötős mellénykét, s egy fekete vastagabb cicanadràg féleséget. Felsóhajtottam,kikerestem a fekete, csipkés bugyimat, s a hozzá való melltartómat, majd visszavonultam a nem rég elhagyott helyre.

***

- Molly! 79 zacskó van nálam, és nálad is! Te normális vagy?! - Néztem körül kitágult szemekkel.

Molly csak nevetett. Tényleg hasonlít Annera. Felsóhajtottam, s a kezében lévő bankkártyára pillantottam. Szinte ide lehetett a benne rejtőző pénz csörgését hallani. Ès az új, nagy szettemnek csak a negyedét fizettem én, hisz elfgyott a pénzem. Molly makacs, ezt is megtudtam róla. Bàr én harcias vagyok, nem tudtam legyőzni elég nagy erejét. Nem vagyok ehhez hozzászokva.

- Mindbe nagyon szexy vagy, Hope. Harry csorgatni fogja utánad a nyálát, ahogy minden egyes fiú. Bár most is... - Halkult el a hangja.

Èrteenkedve néztem rá. Tud valamiről, amiről nekem is kéne tudnom?

- Szóval? - Kiváncsiskodtam, mire elmosolyodott.

- Tudod, amikor voltunk a strandon... Ès elmentél kajàért. Akkor is minden fiú a csapatból a formás fenekedet nézegette... - Mosolygott továbbra is.

Oh... Nem épp erre számítottam. Jèzusom! Mi van azzal a fiúval, akitől Harry megmentett?! Èl még?! Jól van?! Ha meghalt a rendőrök biztos keresik a tettest. Úristen! Harryt le is csukhatják! Tudatalattim visítva rohan az előbb említett személy karjaiba, hogy véggye meg. Ès mi van, ha ebben a pillanatba rohan a rendőrség, hogy elfogja?!

Elképzelem magam előtt, ahogyan a baràtomat erősen a falnak nyomják, s azt követelik tőle, hogy vallja be az igazat...

*Elképzelés*

Szívesen rohantam volna hozzá, de pár rendőr lefogott. Sírva ordibáltam utána, mire ő megkönnyezett. Egy negyven éves körüli nő feketében valoszínű, hogy gyászol. Gondolom ő lehetett az áldozat anyja, s sírt.

- Harry! - Haraptam meg az egyik őrt, s a másikat ágyékon rúgtam, ezzel elérve, hogy egy pillanatra elengedjenek.

Elég volt nekem az a négy másodperc, s Harry utàn kezdtem rohanni, akit már a járőr kocsi felé vezettek. Próbált volna kiszabadulni, de még három ember ráment. Zokogtam, mikor beültették, s rázárták az ajtót. Az ablakhoz siettem, s a tenyereimmel támasztottam, mire Harry eleresztett pár könnycseppet, s az óriási mancsait az én apró tenyeremre helyezte. A vékony üveg nem akadájozott semmit. Mind a ketten zokogtunk, mikor az őrök lefogtak, s elhúztak a kocsitól. Derekamat húzták vissza, s Harry ordibálta, hogy "Engedjék el!" .Nem sok kellett, hogy berúgja az ajtót. A kocsi motorja beindult, mire én a földre rogytam, s úgy figyeltem, hogy ezt tàtogja: "Az életemnél is jobban..." s egy könnycsepp folyt le töketes arcán. A kocsi elindult, ment az utcán, közben Harryvel egy pillanatra sem vettük le egymásról a szemünket, míg egy kanyar érkezett, s elvitték. Ez nem lehet igaz! Elvitték!!!

- Hope! Hope! - Ordibált Molly, miközben értetlenkedve nèzett.

A könnyeim patakokban folytak, s nem tudtam magamhoz térni. Harryt akarom... Minden egyes másodpercet ki akarok vele élvezni, s boldoggá tenni. Mindent megtenni ezért, hogy telt, rózsaszín ajkain mosoly jàtszadozzon. Ès ha igaz lesz?! Ha elviszik én... Èn esküszöm, hogy utána megyek. Az öngyilkosság rossz ötlet, mert azzal csak neki, s a szeretteimnek okoznék fájdalmat.

*Csatt*

Egy pofon zökkentett ki gondolataimból, amit Mollytól kaptam. Pislogtam párat -mert eddig alig tettem-, s az előttem álló angyalra néztem.

- Hope! Mi az? Bocsi a pofon miatt, de muszáj voltam... - Pirult el.

Megráztam a fejem, s tovább indultam. Molly értetlenkedve nézte, ahogyan beszállok a taxiba, s pakolom be a cuccaimat. Meddig lehettem ledermedve?! Meddig állhattam ott, s szegény angyalomat kínos helyzetbe hoztam mások előtt?! Az emberek megbámultak. De miért?! Kövér, vékony, szép, csúnya, magas, alacsony, sír, nevet, miért számít ez az embereknek?! Hogy jönnek ide ezek a kérdések?! Miért beszélek magamban, s miért nem kapok választ a kérdéseimre?!

***

- Biztos, hogy nem gond. - Mosolygott, miközben kitettem a hàzuk előtt, ami egy kastényra hasonlított.

- Majd bepótoljuk. Biztos nem kéred vissza a pénzt? Rengeteget költöttél rám, Molly.

Elmosolyodott. Ajkain huncut vigyor játszott.

- Ez az őrangyalok dolga. - Kacsintott, s bement.

Àllam a padlót súrolta. HOGY MI VAN?! Honnan... Honnan tudja?! Vagy tényleg az?! De most mi?! Vagy... Most mi van?! Mit motyoghattam a kis elkélzelésem alatt?!

***

Az esti bulit elhalasztottuk, mert anyának valami családi vacsorája lesz, ès volt olyan kedves, hogy csak ma szólt. Nem bánom, hogy vettünk legalalább koktélruhákat, s estélyiket. De koktélruhànál döntöttem. Vajszínű volt. Mellrészét gyönyök ékesìtették, ahogy az alatta lévő belevarrt "övet" is. Szoknya része testhez simulö volt. Ehhez feltettem egy kis halványfekete szemfestéket. Szempilláimat spirállal meghosszabbítottam, s hajamat begöndörítettem. A szokásos fekete telttalpú magassarkúm pihent lábamon, s egy elegánsabb fekete bőrdzsekit tudhatok magamon, amit szintén a mai vásárlásba szerzett be nekem Molly nem kevés pénzért. Nem mondom, hogy nem volt egy picit is csinos. Mert szerintem hazudnék.

Anya szólt, s siettem le egy vajszínű táskával, amibe pàr fontos dolgot pakoltam bele. Anyànak egy Audija van, ami egy nő számára... Hogy is fogalmazzak... Erős. Egy ilyen kocsi a Harry félékhez való, s nem egy olyan törékeny nőnek, mint anya. Apáé a kocsi, de mi használjuk, hiszen apa két hónaponta jár haza Los Angelesből, hisz ott dolgozik màr kilenc éve. De ennek ellenére anyukámmal együtt vannak, s nem is fontolgatják, hogy elváljanak. Bella, s az én szívem is megszakadna, nem hogy a szüleimé. Nehezen bírják a távolsàgot, de ők kivételek, s a kapcsolatuk csam erősebb lett, nem ellenkezőleg.

Bell is aranyosan kicsípve. Kis kislányos ruha, édesen göndör haj, s kis balettcipő. Meg lehet zabálni, ahogy Conor anyukája mondaná. Mivel ő, és anyukám munkatársak, ezért ők is ott lesznek a mai est folyamán, s mi is visszük őket. Conor így kedvesen - s csak barátilag - felajánlotta, hogy ő lesz a kísérőm, ha màr neki is muszáj mennie. Hallotta ő is, hogy mi volt Harryvel.

- Sziasztok! - Ült be Conor mamàja anya mellé, míg Conor mellèm.

Most jött a zavarba hozó dicsérgetés, amit Mrs Mahone mindig túlzásba visz.

- Jajj, Istenem! Hope! Annyira megnőttél, és olyan kis csinoska vagy! Ès Bellàt meg lehet zabálni! Fantasztikusan néztek ki! - Mosolygott.

Conor pofija égett. Imádja az anyukáját, de minden anya kínos tud lenni.
Nevettem, ahogy Conor zavarba jön.

Egy ritka nagy épülethez érkeztünk. Szálloda volt, hiszen anya szállodákban aszisztens. Conor kinyitotta nekem a kocsi ajtaját, s figyelmesen kisegített. Nagyon elegáns volt. Ritkán làtni nyakkendőt a nyakában, hisz ő is a sportosabbak közé tartozik. Csupán szokatlan volt.

Àtkarolta a derekamat, s úgy indultunk fel a 30 emeletes épülethez. A tetején lesz az ünnepség. A lift megérkezett. Megterített asztalok fogadtak minket, s azok kör alakúak voltak. A díszítès lila-fehér volt, s néhol pàr lufi helyezkedett el a hosszú, selymes baldahín féleségű ékesítések között. Az egész egy nagy terem volt, aminek a jobb, s bal oldala üvegből készült, így gyönyörű kilàtás tárult Londonra. Előttünk, a terem másik oldalába egy férfi, s női mosdó kapott helyet. Oda biztos nem fogunk ülni. Amik voltak falak, fehérek voltak, s négy oszlop helyezkedett el néhol az asztalok között. A mennyezet tartása volt a szerepe. Esküvő szerűségű volt az egész.

***

- Hope! - Szólalt meg kétsègbeesetten Conor. - Az ott nem Harry?!

- Hogy mi?!

Dóri.Styles