Murk. Chapter: 18

Hello, guys!

Gyors voltam? Persze, hogy az. Ő... Annyit, hogy most màr, ha még nem is a jövőhéten, de utána, valószínű, hogy új fejezetek minden második nap fognak érkezni. Szerintem ennyi.

Have a nice day, big love, jó olvasást!

Harry szemszöge:

Nem tudtam, mit csináljak. Haggyam ott, s gondolkozni hagyni, vagy most rohannyak vissza, s csókoljam meg, míg nem biztos semmiben. A szìvem szakadt meg, mikor könnyezve otthagytam, de csak gondolkozásra van szüksége. Èn azt akarom, hogy boldog legyen. Ès ha velem nem az, akkor elfogadom. Ha az, akkor úgy is keresni fog...

Hope szemszöge:

Ledermedtem. Gyakorlatilag most Harry szakított velem?! Èn azt hittem, hogy... Hogy szeret engem. De én nem akarok vele szakítani! Èn egész nap a karjaiban akarok feküdni, csókolni, s hallgatni a màr megszokott szíve dobogását. Nem akarom, hogy ismét olyan lànyokkal legyen, mint a szőke lent. Ha már barátnője lesz, akkor... Egy Molly féleséggel legyen. Beszélnem kell Mollyval!

***

- Gyere be! - Engedett beljebb. - Csinos vagy. Jó ízlésem van. - Nevetett.

Elmosolyodtam egóssàgàn.

- Kérsz valamit inni? Vagy esetleg ha éhes vagy. - Mosolygott, miközben intett, hogy üljek le az ètkező asztalhoz.

A ház hatalmas, s gyönyörű volt. Négy (!!!) emeletes, s szinte mindenhol szárnyas ajtók voltak. A bútorok fából faragva, s szépen, ügyesen lecsiszolva. Az előszoba utàn bal oldalt a nappali, jobb oldalt az ètkező, s az étkező jobb oldalàn is a konyha helyezkedett el. A nappali gyönyörű volt. Fehér falak, mesébe illő, óriási csillár, fehér, bőrből kèszült kanapé, s két fotel, minimum két méteres, hihetetlen vékony plazma TV, s üvegből készült dohànyzó asztal. Az étkező egy hatalmas faasztalból állt, ami le volt festve fehérre. Tizenhat szék helyezkedett el körülötte, s azok is úgy néztek ki, mint az asztal. Gyönyörű, kacskaringós minták voltak belevésve. A konyha. Hasonló volt a Harryéhez, csak ez fehér volt. Pultok vették körül a konyha közepén álló őrangyalt. Fehérek voltak. Páran elhelyezkedett mosogató, mosogató gép, sütő, gàztűzhely, mikró, teafőző, s egyéb konyhában használt tàrgyak.

- Egy kis almalevet, ha van. - Mosolyogtam.

Èdesen bólintott, s elővett egy vékony, szintén szép üveget egy polcról, s megtöltötte a kívánt itallal.

Egy cica nyávogására lettem figyelmes. A jobb oldalamra nèztem, s egy hófehér, hosszabb szőrű, kékes zöld szemű, fiatal cica ült mellettem. Fejét enyhén a jobb oldalára döntötte, úgy kezdett vizsgálgatni. A nyakába nyakörv, azon egy pici csengő helyezkedett el. S amikor felugrott az ölembe, a kis játékszer megcsörrent. Felnevettem,s simogatni kezdtem a már doromboló cicust.

- Tessék. - Helyezte elém Molly mosolyogva a poharamat, s leült mellém.- Szóval... Mi a baj?

- Azt hiszem... Harry szakított velem. - Nyeltem, miközben a könnyeimmel küszködtem.

Molly értetlenkedve vette èszre a nyakláncot a nyakamba, s elmosolyodott, amikor rájött, hogy az a Harryè. Volt.

- Biztos, hogy nem. 14 éves kora óta megvan neki az a nyaklánc, s még sosem vette le. - Mosolygott. - Szerintem csak meg akart zavarni, hogy hàt ha visszamész hozzá. Bár nem biztos. A nyakláncot szerelemből adhatta.

- Ès szerinted... Vissza mennyek hozzá?

Felnevetett.

- Ez a te döntésed, Hope.

- De én nem tudom.

- Èn tudjam?

- Te vagy az őrangyalom!

Kínos csend lett. Èn belepirultam, míg Molly csak mosolygott. Fejemet lesütöttem, úgy cirógattam tovább az édes állatot az ölembe. Mit mondtam?!

- Tudom... De ezt neked kell eldöntened.

- Bocsi... Amúgy... Honnan tudtad?

- Amikor ma ledermedtél... Valami olyasmit motyogtál, hogy: "Molly! Segìts, jó angyalként!" s sírtál. No meg amikor reggel kidobtam Harryt...

*Visszaemlékezés Molly szemszögéből*

- Harry! Tűnés! - Nyomtam ki Hope ajtajából hatàrozottan.

- Komolyan mondom, olyan vagy, mint egy asszony! - Forgatta meg a szemeit, miközben engedelmeskedett nekem.

Levezettem a lépcsőn, s az ajtó felé kezdtem húzni. Engedte magát, hiszen ha nem tette volna, meg sem bírtam volna mozdítani.

- Várj! - Lépett vissza egy pillanatra az előszobába. - Kérlek... Vigyàzz, az Èletem èrtelmére... Légy az... Az Őrangyala... - Gördült le egy könnycsepp az arcáról.

- Azt hiszed, olyan lány vagyok, aki nem tud megvédeni valakit?! Tőlem mindenki fél, Styles! Viszlàt Harold! - Zártam rá az ajtót, s hallottam, hogy felnevet.

Mrs. Jepsen értetlenkedve nèzett rám, s egy mosolyt küldtem felé. Kínos volt, ìgy szaladtam fel Hopehoz, s már csak az anyukája kuncogását hallottam.

***

Hope szemszöge:

Sètáltam haza, amikor egy kocsmához èrtem. Szìvesen elfutottam volna, de a tűsarkúm megakadályozott. A helyiségből nevetés hallatszott ki, mire gyorsítani kezdtem. De ők utànam jöttek. Mocskos dolgokat kiabáltak utánam, s közben ittak. Húsz méterre lehettek tőlem, de idáig érződött a sok ital szaga. Vagy azok csak az ők büdösségük lehetett? Sietni kezdtem, s ők ugyan úgy tettek, míg végül beértek. Mellkasom egyre gyorsabban emelkedett le, s fel. Ziháltam, mikor neki nyomtak a falnak, s azt suttogták csúnyán a fülembe, amit akarnak velem csinàlni. Könnyes szemeimet összeszorítottam, s sikìtani kezdtem, mikor egy fiú ágyékát nekem nyomta.

Felnevettek, s benyúltak a fenekemhez. Erősen markolászni kezdték, s egyik fiú rá is csapott. Menekülni próbàltam, de lefogtak. Jól szórakoztak, míg èn a kőnnyeimet eresztettem el. Összesen hatan voltak.

- Azt hiszem, nem làtjàtok a jelölèst a nyakán... - Hallottam meg egy ismerős hangot, mire abbahagyták, amit csináltak.

Ijedve nèztek a maga mögüli angyalomra. Telt, rózsaszín ajkai mögött fogait csikorgatta. Szemei feketék voltak, de így is csillogtak. Àllkapcsa, s izmai megfeszültek, úgy dölt neki a fekete, megfélemlítő járgànynak. Kezei a mellkasán összefonva, s lábai is egymást kereztezték. Tekintete ideges volt, s a fiúkat bámulta vele. Hárman elfutottak. Nem csodálom. Harry közeledni kezdett felém, miközben levette a dzsekijét, s rám terítette, úgy húzott közelebb magához.

- Szállj be a kocsiba. - Nyomott gyengéden egy puszit a homlokomra. - Mennny.

Még mindig ijedve bólintottam, s úgy is tettem. Harry elkísért odàig, s kinyitotta nekem az ajtót. Bìztatóan bólintott, s beültem. Becsukta az ajtót, s le is zárta. Bakker! Harry meg fogja azokat ölni! Na ne! Az ablakot kezdtem csapkodni, de mint ha nem is hallotta volna. Valamit idegesen motyogott, s amikor ordítást hallottam, összeszorítottam a szemeimet, s az ülèsen összekuporodtam. Sírni kezdtem. Ha megöli őket, börtönbe kerül, s végleg elveszítem. Ezt nem hagyhatom. Lassan kinyitottam a szemeimet, s azt láttam, hogy Harry közeledik a kocsihoz. Az egyik pasas a földön feküdt, a másik a falnak támaszkodva próbàlt állva maradni, míg a harmadik elmenekülhetett, hiszen nem láttam. A barátom beszállt, s a kesztyűtartóbólelővett egy rongyot, azzal letörölte véres kezèt. Kerülte a tekintetemet. Gondolom azt hihette, hogy félek tőle. Eddig féltem. De most, nem... De miért?! Most jobba kellene félnem tőle, holott csak jobban beleszerettem. De miért? Az előbb vert meg két embert öt mèterre tőlem. Ès nem félek tőle.

- Jól vagy? - Dünnyögte, miközben beindította a kocsit.

- Jól.. Te? - Hangom aggódó volt.

Féloldalasan elmosolyodott. De az a mosoly tele volt gúnnyal.

- Te most gúnyolódsz velem? - Néztem rá, mire felnevetett.

- Csak egy kicsit.

Felsóhajtottam, s úgy döntöttem, hogy nem hozom fel az előbbi verekedést. Mèg az lenne, mint a kórházban.

Az út csendesen telt. Egyedül a rádió zenéje ment, amibe éppen a Sundown hallatszott. Jaj, jöhetne már a nyár! Strand, fagyi, barnulás, apához menni L.A.-ba, és Harry...

***

- El fogsz menni, mire reggel felkelek... - Suttogtam.

- Dolgozok holnap. - Bólintott, s közben levette a pólóját, amin elpirultam. - Bejövős, mi? - Nevetett.

Fiúk és az egójuk.

- De innen is tudsz menni dolgozni.

- Hope! Neked is aludnod kell, ès ha itt is alszok akkor sem leszek itt, mire felébredsz. Nyolcra megyek dolgozni.

- Akkor kelts fel.

- Nem... Na de bújj ide, s aludj! - Húzott magához.

Fejemet mellkasára helyeztem, s hallgattam heves szívverésèt. Ez pipa. Szorosan magához ölel. Ez is pipa. Szóval...

- Csókolj meg, Harry... - Suttogtam.

***

Reggel Harry nem volt mellettem. Csalódott voltam. Ránéztem az órámra, s fél tíz. Harry már rég elment a műhelybe. De jött egy üzenet tőle.

Feladó: Harry
Tárgy: Buli
Dátum: 2012. 12. 19.
Címzet: Hope

Este házibuliba viszlek. Szűk textilbe gyere! 9-re érted megyek! Jön a banda többi tagja is. Xxx

Hát ez vicces lesz. Első bulim Harryvel.

Dóri.Styles