Murk. Chapter: 15

Hello, guys!
Itt is lenne a 15. fejezet. Remélem tetszik. Have a nice day, big love, jó olvasást!Xx

- Nyugi, nem lesz semmi baj! - Mosolygott, mikor kifizette a forró csokinkat.

- Köszi még egyszer. Visszaadom, teljesen elfelejtettem, hogy nem hoztam pénzt. - Égett az arcom.

Sosem szerettem, ha más fizet helyettem. Mindig egy kis ribancnak érzem akkor magam, s undorodok saját magamtól.

- Ugyan! - Mosolygott.

Nagyon megkedveltem Mollyt. Édes, s aranyos lány. Mindenesetre Ben jól járt vele.

- Szia Harry... A StarBucksba és most készülünk vissza menni... Igen, nincs semmi baja, és még lélegzik... Tíz perc múlva ott vagyunk... Oks szia! - Tette le a Balck Berryét.

Egy biztató mosolyt küldött felém, s belekarolt a karomba. Elmosolyodtam, majd indultunk. Amint kiléptünk egy szép hó pihe szállt a szempillámra, s ott is maradt. Túl hideg volt, hogy elolvadjon. Arcomat megcsapta az enyhe szél, s kipirosodott. Szabad kezemet zsebre dugtam, s úgy lépkedtünk nem sietősen vissza a pláza hátsó kijáratához. Rettegtem a tudattól, hogy Harry szemébe kell néznem. Hogy át fog ölelni, s meg fog csókolni. Hogy mellkasába fúrva a fejemet sírok, s talán ő is bekönnyezik. Harry jobbat érdemel nálam, hiszen most biztos azt hiszi, hogy csak egy kis élvezetre kellett nekem. Hogy egyszer az életben oda adja valakinek a szívét, én meg csúnyán összetaposom. Hogy fogom remélni ezek után, hogy lesz egy tisztességes barát nője?! Azt akarom, hogy boldog legyen, de ezek után senkiben sem fog megbízni. Én azt hiszem, tényleg, feltétel nélkül, határtalanul beleszerettem...

- Értem idejön Ben. - Mosolygott, miközben bő ötven méterre megpillantottuk Harryt.

Felénk kezdett közeledni, s mi is gyorsítottunk egy kicsit. Szívem majd kiugrott helyéről, s valószínű, hogy hallható volt, hiszen Molly mosolygott, amitől kis gödröcskéit megvillogtatta. Mellkasom egyre gyorsabban emelkedett le, s fel. Izgultam. Rettenetesen izgultam. Harry magabiztos volt, s Molly is. Én nem hallottam, csak a sűrű levegő vételemet, amitől tompán hallottam a felém közeledő, angyalom nagy lépteit. A szédüléshez közel voltam, de már csak egy méter volt köztünk. Harry szemei ki voltak dörzsölve, s ezért pirosan villogtak gyönyörű, zöld szemei körül. Telt, rózsaszín alsó ajka ki volt biggyesztve, mint ha egy kisgyerek könyörögne. Ha Molly elengedett volna, összeesek. Így hát nem volt egy olyan pillanat, amikor ne érintett volna valaki. Molly elengedte a kezemet, s Harrynek átadott. A barátom értem nyúlt, s a karjaiba húzott. Nyakamat körbeölelte, míg én derekára helyeztem kezeimet, s próbáltam egész derekát karom közé ölelni, de kezeim nagyon aprók voltak, Harry dereka meg széles, s izmos. Mellkasába fúrtam a fejem, s sírni kezdtem. Harry meg is tudott volna ölni erős ölelésével, de nem fájt. Élveztem hallgatni heves szívverését, amit én, vagy az izgalom váltott ki belőle. A hercegem zokogni kezdett.

- H-Hope... N-Ne.... Ne sza...Sza-Szakíts.. Velem... - Sírta.

Szívem összerándult, amint ezt kimondta. Szakítani?!

- Kérlek Hope! - Távolodott el, hogy a szemembe tudjon nézni.

Szemei csillogtak a könnyeitől, de nem foglalkozott vele. Nem érdekelte.

- Kérlek, kérlek, kérlek, kérlek! Szeretlek Hope! -Térdelt le előttem.

Ujjait összekulcsolta, s alsó ajkát kibiggyesztette. Harry könyörgött nekem. Várt pár másodpercet a reakciómra várva. Mivel senki sem volt a hátsó  "titokzatos" bejáratnál, nem zavarta Harryt. Bár akkor is megtette volna ugyan ezt, ha a világ nézi őt.

- Kérlek, Hope! Szeretlek, s nem akarlak elveszíteni! Senki iránt sem éreztem még így! Bármit megteszek, csak ne hagyj el! Olyan leszek, amilyen akarod, és ki is szolgállak, ha azt szeretnéd! A csillagokat is lehozom neked, csak ne hagyj el! - Bőgte, s a csípőmet szorosan átölelte.

Fejét hasamra hajtotta, s úgy zokogott tovább.

- Sz...Sz... - Sziszegtem.nem bírtam kinyögni.

- Ne...NE! KÉRLEK HOPE, NE! Szeretlek! Az életemnél is jobban!- Ölelt olyan szorosan magához, amennyire tudott.

Nem tudom, hogy mire gondolt, hogy mit mondok. Talán azt hiszi, hogy.... Szakítani?!

- Harry! Nem akarok veled szakítani! Szeretlek te segg fej! - Néztem le rá ráncolt szemöldökkel.

- Ne szakíts velem! - Hangja vékony volt.

Most mi ez?! Tényleg ennyire megviselné, ha szakítanék vele?! Vagy csak túljátssza?! De nem akarok vele szakítani!

- Harry! Nézz rám! - Parancsoltam.

Enyhén megrázta a fejét, s szorosabban ölelt magához. Szívem megszakadt. Nem láttam még őt sírni, s abba sem voltam biztos, hogy sírt már az utóbbi keményebb éveiben. Talán szégyen neki a sírás? Vagy csak előttem nem mer sírni?

- Harry! - Emeltem fel a fejét, miközben nyugodtan suttogtam.

Ő jobban izgulhatott, mint én, s rosszabbul is eshetett neki. S én még a kávézóba magamat sajnáltam?! Szánalmas vagyok!

Szemei csillogtak, s jobban pirossá vált az alatta lévő bőr. Ajkai még mindig kibiggyesztve, s kiskutya szemekkel nézett rám. Kezeit lehámoztam csípőmről, s akkor kezdődött el, amit nem gondoltam volna még álmomban sem. Alsó ajkait résnyire kinyitotta, s gyönyörű arcát könnyek árasztották el.


Levegőt hevesen vett, s a másik pillanatban már a földön hever.

***

Harry szemszöge:


- Mi történt? - Suttogtam anyának, miután körbenéztem.

Anya felállt, s kirohant. Nem értettem semmit. Annyit tudtam, hogy a kórházba vagyok egy szál boxerben, s valami tapaszok voltak a mellkasomra nyomva, amiből fehér vezeték vezetett valami orvosi gépig. Anya visszajött egy orvossal, s Gemmával az oldalán.

- Mi történt? - Kérdezte anya.

Szemeim könnybe lázadtak, s eleresztettem párat. Életem szerelme elhagyott, pedig bármit megtettem volna érte.

- Hope... Szakított velem... - Sírtam. - Hol van?

Anya bólintott, s megvárta, míg az orvos elvégzi rajtam a vizsgálatokat. Megnézte a reflexemet, s a szememet megvizsgálta. Megkérdezte, hogy hogy érzem magam, s a köz érzetem után is érdeklődött.

Anyára néztem, aki az ajtóban egy pillantást vetett rám, s az orvos után ment. Gemma még bent maradt, s akármennyire is szeretem, Hopeot akarom látni.

- Beszélni akarok Hopeval. - Nyöszörögtem.

Gemma bólintott, s kiment. Gondolom szólt neki. Egy fél perc múlva lenyomódott az ajtó kilincse, s kinyitódott. Hope felsóhajtott, s belépett. Miért kellett szakítania velem?! Az életemet is odaadnám érte, ő meg eldobott?! Szeretem őt, mint még soha senkit. Még sosem voltam szerelmes, de jött ez a gyönyörű, kedves, édes, vicces, s aranyos lány, s megmutatta nekem mi az a szerelem. És el akar hagyni?! Én... Én azt nem élném túl.

Csend volt. Hope az ágyam előtt lévő falnak támaszkodva tördelte az ujjait, s próbált nem sírni.

- Miért szakítottál velem? - Kérdeztem, miközben egy könnycsepp gördült le az arcomon.

Nem tapasztaltam még, hogy milyen egy lányért sírni. Bevallom, nem gondoltam volna, hogy ennyire fáj. Hope felsóhajtott, s rávette magát, hogy elinduljon felém, útközben dzsekijét a mellettem lévő ágyra helyezte. Mikor mellém ért, leült az ágy szélére, s gyengéden átkarolta a nyakamat. Kicsit arrébb húzódtam, s magam mellé húztam. Egymás tekintetét fürkésztük, aggódást, s bűntudatot lehetett levenni tökéletes arcocskájából.

- Harry... - Szipogott. - Szeretlek, s nem szakítani akarok te szamár!

Nagyot néztem. Szeret?! Tényleg szeret?! De... De akkor miért mondta?! Nem merte nekem bevallani, holott màr a tegnapi, s a mai nap folyamán többször mondta?! De akkor... Most mi történt?!

- Hogy mi? -Ráncoltam a szemöldököm.

- Eszembe sem volt, hogy elhagyjalak!

- Akkor minek kellett Mollyval beszélned? - Ültem fel hirtelen.

Hope törökülésben ült, s elpirulva piszkálgatta tenyerem vonalait. Most akkor.... Ja...

- Oh... - Pirultam el. - Rajtad kívül nincs barát nőm.

Megráztam a fejem, a tovább kezdtem bűbájos pofiját fürkészni. Állát hüvelyk, s mutató ujjam közé fogtam, s felemeltem gyengéden még mindig piros pofiját. Még így is kerülte a tekintetemet.

- Héé... Szeretlek. Rendben? - Néztem rá.

Aprót bólintott, s engedte, hogy ajkaimat az övére tapasszam. Nyelvem utat tört szájába, s lassú táncot kezdett járni a sajátjával. Édes volt, biztos szőlőt evett, hisz tegnap este volt ilyen az ajkai íze. Mind a kettőnknek le volt hunyva a szeme, s egyszerre nyitottuk ki. Kapkodtunk levegő után, s homlokunkat egymásnak támasztottuk, úgy emlékeztünk vissza a bő öt percre.

Hope szemszöge:

- Harry ma még... Oh... Bocsánat... - Nyitott be Anne, de úgy látszott, Harryt nem zavarta.

Egy puszit lehelt ajkaimra, s az ajtóban figyelő gyönyörű nőre néztünk, aki elpirulva kapta le gyorsan a tekintetét.

- Igen? - Kérdezte a barátom, s az ölébe ültetett, s egy puszit lehelt nyakamra.

- Ma még bent kell maradnod, holnap reggel ha minden igaz hazaengednek.

- Dehogy maradok! Megyek elfele innen. - Mordult fel, de inkább volt az orvosra ideges, mint Miss Coxra.

- Harry... - Helyeztem kezemet az övébe, s megráztam a fejemet.

Harry mérges tekintettel figyelt rám, amitől lesütöttem szemeimet. Úgy éreztem magam, mint amikor a buliban nem mondtam meg neki a nevemet. Tekintete égette a bőrömet, s a sírás szintjén voltam. Nagyot nyeltem, mikor Harry megszorította kezemet, s roppant egyet. Anne már nem volt bent, ami talán megnyugtatja a dolgot, de még is kettesben vagyok Harryvel, s akkor ez az érzés támadt fel bennem, mikor a buli utáni reggel a házamban találtam. Kezeimet jobban szorította, s egyre jobban fájt. Felszisszentem, s egy könnycsepp gördült le arcomon, de Harryt nem hatotta meg. Csak erősebben kezdte szorítani, míg én próbáltam kihúzni a kezemet, de nem sikerült.

- H- Harry... - Dadogtam.

Mint ha meg se hallotta volna. Rászorított, kicsordult a vér kezemből, s sikítani kezdtem.

- Hope! - Nyitott be Molly, s rémült tekintettel nézte, ahogy Harry lefog, s csordul a vér. - Úr isten, Harry! Engedd el!

Molly sietősen mellém futott, s próbált kiszabadítani Harry öleléséből, sikertelenül. Nem tehetett mást, teljes erejéből felpofozta, mire egy pillanatra elengedett, s kiborultam öléből, egyenesen a földre. Sírni kezdtem, mire Harry fekete szemeiből szinte fehérek lettek, s résnyire nyitott szájjal figyelte, hogy mit művelt.

- Hope, én... - Csuklott meg a hangja, s leszállt hozzám.

Nyöszörögve kúsztam hátrébb. Rettegtem. Jobb kezemből ömlött a vér, s szemeimből a könny. Bántott. Tényleg bántott, s nem véletlenül. Csak azért, mert biztonságban akartam tudni őt. Képes volt... Bántani...

- Mi tör... SZENT SZAR! - Pillantotta meg Gemma kezemet.

Még mindig Harry elől menekültem. Anne is betoppant, s kitágult szemekkel nézett minket.

- Hope... Én... Én sajnálom! Elmondhatatlanul! - Közeledett továbbra is felém, míg a falhoz nem értem.

Nem volt hova futnom. Harry csak közeledett felém, míg én felhúztam térdeimet, s átöleltem azokat, s felsikítottam, amint hozzám ért. Remegve zokogtam, s próbáltam tovább bújni, de nem lehetett. Harry tovább simogatott.

- Harry! Hagyd! - Szólt rá Molly erőteljesen.

Harry meg sem hallotta, míg Anne be nem kapcsolódott Mollyhoz. Erre elengedett, s felsikítottam, amikor iszonyatos fájdalmat éreztem a csuklómnál. Az eltört csont átszúrta a bőrömet. Istenem...

***

- Jól vagy, kicsim? - Ült le anya az ágyam szélére, s a szokásos kis bögrémet, amin egy Hope felirat szerepelt, átnyújtotta nekem.

Csak bólintottam egyet. Nem a kezem fájt, ha nem a rajta lévő nyom, amit Harry okozott. Hiszen eltörte a kezemet, s most két hónapig egy fekete gipszet tudhatok a jobb kezemen. A tegnap esti műtét jól sikerült, oly annyira, hogy éjfélkor hazaengedtek. Úgy se tudtam volna aludni. Egész hajnalban szomorú filmeket néztem  amit a mai nap folyamán folytatni is fogok. A Marley Meg Én-t fogom elsőnek megnézni, utána a Titanicot. Harry tegnap este többször is megpróbált átjönni, de Molly a kérésemre elküldte. Erről jut eszembe. Molly elvileg öt perc, és jön át egész napra.

- Fel kell mondanom a StarBucksba.- Szipogtam.

- Vagy megkéred mondjuk Annet, hogy helyettesítsen. Úgy is munkát keres egy jó ideje. - Mosolygott kedvesen, s a csengő hallatára lement.

Felsóhajtottam, s belekortyoltam a finom, forró kakaómba. A melegség hideg testemet végigjárta, s sikerült elfojtani a sírásomat.

- Üdv! Őm... Hope már felkelt? - Hallottam meg mély, rekedtes hangot lentről, amire felkaptam a fejem.

A kakaómat letettem a mellettem lévő éjjeli szekrényre, s a fürdőszoba felé kezdtem igyekezni. Bezárkóztam, s hallgatózni kezdtem.

- Persze! Fent van a szobájába! - Anya hangjából lehetett hallani, hogy mosolyog.

- Köszönöm! -Felelte, s a lépteit lehetett hallani a lépcsőn, akár a Paranormal Activity 1-be.

Remegni kezdtem. Szívesen kiugrottam volna az ablakon, de a fürdőszobába nem voltak lepedők, ami kötelet adhatott volna nekem. Most mi a fenét csináljak?!

Dóri.Styles

Murk. Chapter: 14

Hello, guys!
Remélem gyors voltam. Persze, hogy az voltam. Na mind egy. Szóval köszönöm mind a 14 feliratkozót, és remélem, nagyon nagyon remélem, hogy ennél lesz sokkal több is, hisz három (!) blogot már abba hagytam, nem véletlenül. Na mind egy. Have a nice day, big love, jó olvasást!Xx

Hope szemszöge:

-Harry! Hagy öltözzek fel legalább! - Próbáltam kibújni a karjából. - Úgy nézhetek ki mint valami zombi!

- Ne butáskodj, bébi! Dögösen áll a "most szexeltem" haj! - Kacsintott.

- Nem nevezném szexnek... - Forgattam meg a szemeimet, s leugrottam karjaiból.

- Rendben, de két perc múlva visszajövök érted, akármibe is vagy. - Kacsintott, s kiment.

Kíváncsivá tett. Vajon kinek akar bemutatni? Újabb barátok  A családjának, az exeinek? Fontos számára  Hogy viselkedjek? Nagyon gáz, ha elrontom? Hiába, nem kapok választ. Gyorsan kivettem egy sötétkék inget, egy pántos fehér pólót, egy fekete csőgatyát, s a melltartómat, de bugyit elfelejtettem hozni. Kivettem Harry szekrényéből egy gesztenye barna boxert, s besiettem a fürdőbe. Átöltöztem  megmostam a fogamat, s rakoncátlan fürtjeimen a fésűt többször is áthúztam. Lehetetlen volt elviselhetővé tenni, így ló farokba fogtam a hullámos, szőkés-barna tincseket.

- Kész vagy? - Nyitott be Harry, s mielőtt bármit is mondhattam volna, egyik kezével benyúlt térd hajlatom alá, másikkal hátamat fogta, s felvett az ölèbe.

- Tegyél le, bicegni tudok. Amúgy is nehéz vagyok. - Durcáztam.

- Lehetsz úgy... Negyven kiló. És fő a biztonság! - Nyitotta ki könyökével az ajtót, s levitt a lépcsőn.

Remegve kaptam a fejemet három személyre, akik szélesen mosolyogtak rám. Egy fiatal, feketés hajú lánynak ugyan olyan kis gödröcskék jelentek meg az arcán, mint Harrynek vannak. Ugyan így az idősebb hölgy is. Nagyon szépek, s csinosak voltak. Harry családja lehetett. Ugyan azok az arcvonások, s szem formák. Illatuk a lépcső aljáig érződött, s Harryre emlékeztetett.

- Nyugi! - Suttogta a barátom, s mielőtt letett volna, egy puszit nyomott az arcomra.

- Szia! Anne vagyok, Harry anyukája! - Nyújtotta felém kedvesen a kezét az idősebb nő.

- Üdv! Hope Jepsen vagyok, Harry baràtnője! - Fogadtam el a kéz rázást egy mosollyal.

Még az érintése, s bőre felülete is ugyan az. Hogy lehetséges ez?! Soha senkivel sem találkoztam, aki ennyire hasonlít a hozzátartozóira. Egészen idáig.

- Szia, Hope! Gemma vagyok, ennek a tökfejnek a nővére! - Ölelt át a szépséges, fiatalabb lány.

Én csak köszöntem neki, hisz a nevemet tudja, s az előbb hallotta is. Nem tévedtem; az illat is úgy az. Hihetetlen.

Leültünk a kanapéra, s beszélgetni kezdtünk. Kérdezték, hogy hol ismerkedtünk meg, s mindennapi kapcsolatokkal kapcsolatos dolgokról érdeklődtek. Harry hozott nekem müzlit reggelire, amit egy puszival fogadtam. Gemma, és Miss Cox szinte olvadoztak. Ha látták valaha is Harryt lánnyal, akkor csak is az ágyban.

***

- Hányas lábad van? - Mosolygott kedvesen Justin.

- Teljesen mind egy, mert nem játszok. - Mosolyogtam. - Nem tudok bowlingozni.

- De hogy nem! Majd én segítek! - Kacsintott Harry. - Hányas lábad van?

- Nem akarok játszani, és megmondani sem fogom.

Dacoskodásomat Harry ideges tekintettel fogadta. Irányításmániás  Hozzászokott, hogy a lányok engedelmesednek neki. Vagy is az Alávetettei. Erről jut eszembe. Harry tett már nyakörvet nőre? Vagy rá tettek már?

Hirtelen felemelt, s lehúzta rólam a cipőmet. Sikítozva kiabáltam, hogy tegyen le, de késő volt ezt a nevetéséből állapítottam meg. Pír jelent meg az arcomon, s visszatett a cipőmbe. Bekötötte, s rám nézett. Még mindig jól szórakozott.

- Egy 45-ös, és egy 34-es cipőt még. - Nézett a pult mögött álló, szőke nőre

Nagyon szép volt, bár talán kicsit túl sok volt a smink. Fekete, csillogós, kivágott póló "takarta" felső testét, alul fehér szűk cső nadrág. Egyenes haja volt, bár a póthaj is közrejátszott. Szinte fekete szemei voltak már, s Harryt méregette. Harry cső farmere közepén megállt tekintete, s elégedetten elmosolyodott. Elkapott a féltékenység, bár a barátom nem vette észre a nő közeledését. Harry mindig is szerette a nőket, s ők is szerették ezt a szamarat. De mért pont engem választott? Több ezer lányt meghódíthatna, s nem feltétlenül csak ribancokat. Normális, gyönyörű langyok százai is sorban állnának, ha csók standot nyitna. De neki mért pont én kellek?

- Köszi! - Vette el az angyalom a pultról a cipőnket.

Odamentünk a többiekhez, akik már felvették narancs sárga-kék cipőjüket. Ellie Conor ölében ült, s falták szenvedélyesen egymást. És még ők nyávognak, ha Harryvel nyilvánosan "cserélünk nyálat".

- Le ne nyeljétek egymást! - Kacsintottam, mire elpirulva abbahagyták.

Felnevettünk, s Anne elvett egy piros golyót a tartóból. A pálya szélére lépkedett, s ügyesen elgurította.

- Ó, igen bébi! Erről van szó! Tízből tíz! - Ugrándozott, s felnevettünk.

Moa következett. Kicsit ügyetlen volt, hisz ötöt gurított le. De ennek is örült. Pozitív hozzáállása van sok mindenhez.

- Na így kell ezt csinálni! - Állt fel Conot, megfogott egy zöld labdát, s a pálya elé állt.

Nagyon koncentrált, hisz nem vette észre, mikor Justin a háta mögé oson, s megijeszti. Conor elejti a golyót, ami csiga tempóban gurult végig a hosszú pályán. Nevetni kezdtünk. Harry jött.
Egy fekete labdát vesz a kezébe, rám kacsint, s nekifutásból gurítja végig szélsebesen a golyót. Izgatottan várja, hogy hányat talál el, mint ha nem lenne elég magabiztos. Tudta, hogy mind a tízet eltalálja, s rajta kívül még mindenki gondolta. Felnevetett, mikor dicsőséget aratott. Egy kört ír le csípőjével, s közben magasban a keze, úgy ujjong. Sok lány figyelte, sikítozott, s tapsolt neki. Csak ráncolt szemöldökkel néztem magam elé. Nem esett jól, amit hallottam, hiszen Harry csak a barátom, s rajtam kívül senki sem érintette meg gyengéd szívét úgy, mint én. Vagy még is, csak titkolja előttem? Vajon minden lánynak azt mondja, hogy senkit sem szeretett még ennyire, mint őt? Vajon csak nekem mondta eddig? Ismét olyan kérdésekkel fárasztom magam, amire nem kapok kérdést... Vagy még is?

- Te jössz, szépségem! - Állt elém egy világoskék labdával, s vigyorgott.

Megráztam a fejemet. Nem akartam, s most nem csak azért, mert nem tudtam. Túlságosan lefoglaltak a gondolataim, s semmi kedvem most a többiek nevetését hallgatni, ami rólam szól.

- Mi a baj? - Guggolt le felvont szemöldökkel, s aggódó tekintettel elém.

Kerültem gyönyörű szép szemeit, mert ha belenézek, minden kitör belőlem. A féltékenység, aggódás, s a kérdések, amiket még soha senkivel nem beszéltem meg. Amiktől rettegve kelek fel, s amik egész életemen át kísérteni fognak, ha csak nem beszélek azzal a személlyel.

- Hope! Téged kérdeztelek. Mi a baj? - Helyezte mutató ujját állam alá, s gyengéden felemelte buksimat.

Kényszerítette, hogy szemébe nézzek. Nagyot nyeltem, s nem bírtam tovább. Kitört belőlem a sírás, s Harry ölébe vetettem magam. Nem értett semmit, de nem is akartam, hogy értsem. Csak simogatta a hátamat, s odaadta Jessnek a labdát, hogy gurítson helyettem.

- Nem szeretnéd elmondani... Nem baj... - Nyomott egy puszit vállamra. - De bármikor elakarod, meghallgatlak.

- B-beszélnem kell.. M-Molll-Mollyval. - Szipogtam.

Kezdte érteni, mi a bajom, de nem hozta fel. Hálás voltam ezért neki. Aprót bólintott, s a zsebéből elővette az iPhone-ját, közben egy pillanatra sem engedtük el egymást.

- Molly. Hope beszélni akar veled... Most... Ráérsz?... Oké... A pláza előtt találkozunk... Kint várunk... Helló. - Nyomta ki, s aggódva engem nézett.

Fejemet mellkasába fúrtam, úgy hallgattam heves szívverését, ami talán egy kicsit megnyugtatott. Harry ezek után hogy fog bízni bennem? Hogy fogok tudni a szemébe nézni, s hogy fogok egyáltalán találkozni vele? Nekem adta mindenét, s én egy kételkedéssel elveszítettem az egészet. Harry nekem adta törékeny szívét  s én alaposan földhöz vágtam.

***

- Vigyázz magadra, ne menny semmilyen kocsmába, és bármi baj van, az legyen az első, hogy hívsz! - Hangja lágy, de parancsoló volt.

Bólintottam, s át akartam ölelni, de elhúzódott. Résnyire nyitott szájjal engedtem plusz még el pár könnycseppet.

- Ne sírj. Meg akarlak csókolni, nem ölelni. - Helyezte kezeit derekamra, s szenvedélyesen csókot lopott tőlem. - Szeretlek, s ne legyél sokáig. Hívj, ha végeztetek. - Bökte meg orrával gyengéden az enyémet.

Egy utolsó lágy puszit lehelt ajkaimra, s elengedtük egymást. Kezeink egymás után nyúltak, mikor elszakítottuk őket egymástól, s pár könnycsepp csordult le arcomon. Molly a kezembe karolt, úgy mentünk el, de közben Harryt néztem, aki még mindig ott állt, s.... Sírt?!

Molly szín patikus volt, amikor megpillantottam még a strandon. Nem tudom, hogy Harry beszélt-e neki, hogy mit akarok tőle, de sejti. Mosolygós arcára rávilágított a hold sugara, s szempillái árnyékban voltak. Kis alap sminket viselt, ami kihangsúlyozta zöld szemeit. Fekete haja vállán pihent, s oldal frufruja tökéletesen állt neki. Egy fekete bőr dzseki óvta a hidegtől, csak úgy, mint engem. Koptatott farmerje lábához simult, s zárt magassarkúja fekete volt. Egyszerűen gyönyörű.

- Harryről akarsz beszélni. - Mosolygott.

Igen, hiszen tudta jól, hogy ha más bajom lenne, egyik barátnőmet kérdezném. Ez számára sértés lehet. Ebbe nem gondoltam bele. Ég az arcom, s aprót bólintok.

Csend uralkodik. Csak a távolból lehetett hallani pár embernek az ordibálását, aki nem kevés alkoholt ihatott. De a csend nem volt kínos. Tudta jól, hogy nehezemre fog esni beszélnem erről, s megérti. Nem fog semmit erőltetni, s nem is akar.

Beléptünk a StarBucksba. Imádom ezt a kávézót, s dolgozni sem rossz itt. Elég sokan voltak, így leültünk, s vártunk.

- Harry szeret téged. - Hirtelen szólalt meg.

Magam elé bámulva gondolkozok. Gondoltam, hogy egyből a lényegre fog törni, de hogy ennyire, azt nem.

- M-miből gondolod? - Dadogtam a könnyeimmel küszködve.

Elmosolyodott. Arcáról lehetett látni, hogy kis butuskának tart. De valami nem tetszett neki. Ez kezd sejtelmes, s titokzatos lenni.

- Régen szerettem Harryt, de neki csak élvezetre kellettem. Úgy voltam vele, hogy jó, legalább magamban érezhetem. De "elhagyott". Megtetszett neki egy másik lány dekoltázsa, s nem álltam az útjába. Magam alatt voltam, s akkor mutatott be Holly Bennek. Ben előttem Hollyval volt együtt. Holly ugyan olyan volt Bennek, mint én Harrynek. De utána Bennel egymásba szerettünk, s a legjobb barátnőm - Holly - féltékeny lett. Összevesztünk. Hollynak nem volt azzal baja, hogy Bennel szexeltem, de az fájt neki, hogy szerelmesek vagyunk. Hollyval sosem csinálta azt, amit velem. Ben velem szeretkezett, Hollyval meg keményen szexelt. De egy idő után beletörődött, s megismerte Austint, akivel most boldog. Harry velem sosem csinálta azt, amit veled. Hogy miért?! Mert engem nem szeretett. Egy kicsit sem. Alig találkoztunk nap közben, szinte csak éjszaka, de volt olyan, amikor hazaküldött. Vagy is hazavitt. A lényeg... Nekem te pont olyan voltál, mint Hollynak én. Harry rengeteget mesélt rólad, és Benék folyton veled cukkolták. Féltékeny lettem. Bennel is összevesztem, s szinte majd nem depressziós lettem. De amikor elmentünk a strandra, s Harry bemutatott, elszállt minden haragom. Nem tudtam haragudni rád, Hope. Nem tudom miért. Talán ártatlan kis külsőd miatt, vagy nem tudom. De Harry odaadta neked az igazából törékeny szívét, amit még senkinek sem tett meg... - Csordult le egy könnycsepp az arcán.

Nagyot nyeltem, s letöröltem könnyeimet. Csak egy kérdés forgott a fejemben:

- Sz-sz..Szereted még...Harryt? - Suttogtam dadogva.

Elmosolyodott. Arcáról semmit sem lehetett leszedni. Ó, bár csak én is ilyen magabiztos lennék én is, s tudnám leplezni az érzéseimet. Bárcsak tudtam volna ezt, mielőtt összejövök Harryvel. Bár nem változtatott volna meg semmit.

- Nem, Hope. Én Bent szeretem. - Hangja nyugodt.

Résnyire tátott szájjal meredek előre. Gyönyörű zöld szemeit könnyek öntötték el, s elengedte őket. Szóval Harry nem csak ribancokkal volt együtt. Itt van, egy bűbájos, kedves, s aranyos lány, s otthagyta. Miért kellek akkor én neki?! Miért én?!

- Mert te egy lányhoz sem hasonlítottál, akivel eddig volt együtt. - Mosolygott.

Mindenki belelát az elmémbe?! Mindenki számára ennyire kiismerhető vagyok?! Azt is látja  hogy aggódok érte, s őszintén sajnálom?!

- B-Bocsánat... - Szipogtam.

Felnevetett.

- Még is miért kérsz bocsánatot?

- Hogy... Gondolom fájt neked, amikor... Harryvel a strandon voltunk...

Elmosolyodott

-Hány lánnyal feküdt màr le? Alávetettei voltak már? Tettek màr rá nyakörvet, vagy tett màr valakire? Ütött már lányt? Volt olyan, hogy egyszerre két lánnyal, vagy több lánnyal egyszerre? - Zúdítottam a kérdéseket, hisz minél hamarabb túl akartam ezeken lenni.

- 29, nem voltak, nem tett senkire, s rá se tettek, a többi nem. - Mosolygott. - És akkor... Most szakítani készülsz vele?

Dóri.Styles

Murk. Chapter:13

Hello, guys!
Életemben elsőnek elmentem a könyvtárba, s már is három (!!!) könyvet kölcsönöztem ki. Mi lett velem? Na mind egy. A jegyeim kezdenek javulni, anyámmal egyre jobb a kapcsolatom, és pénteken megyünk vásárolni, ami az egész hetemet izgatottá teszi. Ellentétben apával, aki alig várja a dolgokat (cinikusan). Ha ha. Na ennyit a rizsából. Köszönök minden egyes feliratkozót, és minden egyes hozzászólásnak a betűjét is, hisz nagyon jól esnek. Szóval köszönök mindent. Have a nice day, big love, jó olvasást!

- Olyan jó illatod van! - Szippantott belém.

Elpirulva próbáltam egyenletesen levegőhöz jutni. Harry elképesztő, s mi mindenre képes a nyelvével. Ezt egy könnyen nem fogom elfelejteni. S hogy milyen hamar az orgazmushoz repített...

- Nem akarsz ide jönni? - Könyörögtem.

Bólogatott, amitől haja dörzsölte a combomat. Utoljára végignyalt rajtam, majd mellém mászott. Szemei csillogtak, s elégedett mosoly pihent tökéletes pofiján. Kíváncsiskodva nézett rám, hogy mennyire élveztem első erotikus tevékenységemet. Vagyis az ő tevékenységét, hiszen Harry tudta jól, hogy még senki sem nyúlt hozzám alul, vagy bárhol máshol. És ez tetszett neki. Kihívásnak vette a dolgot, hogy nem egy ribanccal művelte ezt. De jó munkát végzett.

Lassan kinyitottam összeszorított szemeimet, s Harry tekintetével találtam magam szemben. Aggódást fürkésztem le róla, s bizonytalanságot. Nem látja rajtam, hogy élveztem a dolgot. Minden esetre remélem, hogy Harrynek nem ez volt az első, s utolsó terve velem.

Hálásan pillantottam rá. Aprót bólintott, s szorosan magához ölelt, úgy hunytuk le szemeinket.

Nem tartottak sokáig a meghitt percek. Gyomrom korgására lettem figyelmes, s már szinte fájt. Mint ha kést mártogatnának a gyomromban, s egyre gyorsabban, s gyorsabban érzem ezt a kellemetlen érzést. Harry a szemöldökét ráncolja az érdekes hangok hallatán, s szorosabba ölel magához.

- Éhes vagyok... - Suttogtam.

Lassan kinyitotta a szemét, s gyönyörű szemeivel az enyémeket kezdte tanulmányozni. Haragosan nézett rám; gondolom szólhattam volna hamarabb is, mielőtt még belevágunk az erotikus kényeztetésbe. De akkor még nem tűnt fel.

- Megyek... - Vettem fel a földről a bugyimat, s a takaró alatt magamra húztam.

Kiszálltam a meleg, s kényelmes ágyból, majd Harry fekete pólója után kezdtem kutatni, ami az ágy alá került. Kihalásztam, s magamra húztam az éppenséggel hideg, de puha, s selymes anyagot.

Ránéztem az ágyban fekvő emberre, aki csak rajtam tartotta a szemét, s kimentem. Dragon az ajtó előtt feküdt, s egyből rám ugrott, amint meglátott. Elmosolyodtam a nagy kutya játékosságán, hiszen nem ez az első alkalom a mai este folyamán, hogy örül nekem, s játékos kedve lesz tőlem.

Együtt mentünk le a fal melletti lépcsőn, s egy pillanatra sem távolodott el lábaimtól. A konyhában kinyitottam a szürke hűtőt, s keresgélni kezdtem benne. Inkább volt sok sör, illetve bor, mint hogy egy joghurt, vagy egy Pingui. Sóhajtva zártam be a hűtőt, s üveg törést hallok meg magam mögül, s én sem értem, hogy hogy, de megfordultam, s sikeresen beleléptem egy szilánkba.

Felszisszentem, mire Harry sietett le a lépcsőn, s megakadt a szeme a nem épp enyhén vérző talpamon. Én Dragonra néztem, aki az eltört sörös üveget piszkálgatta, ami okozta a szilánkokat.
- A kurva életbe, Dragon! - Szólt rá Harry erőteljesen, mire a kutya nyüszítve, a szilánkokat kikerülve a fotel mögé menekült.

Harry idegesen közeledett felém, s az egyik pult fiókjából egy fáslit, fertőtlenítőt, s egy kis csipeszt vett elő. Szabad kezével benyúlt a fenekem alá, s a térdemet csípőjére fonta, úgy ültetett fel egy konyha pultra.

Leguggolt elém, s a csipesszel gondosan, s óvatosan kiszedett a talpamból három üveg szilánkot, s kidobta a kukába. Lefertőtlenítette, s betekerte fáslival. Nyomott egy puszit a sípcsontomra, majd a balesetet okozó kutyára nézett.

- Ne bántsd. - Suttogtam.

Ráncolt szemöldökkel nézett rám, s megrázta a fejét. Nem is hittem volna igazából, hogy Harry képes lenne bántani Dragont. Max ráütne kicsit az orrára, de az, hogy fizikailag erősen megüsse, lehetetlen kinéznem belőle.

Egy kis tálba hevert pár gyümölcs, s kivettem belőle egy almát, s egy szőlő fürtöt. Ezeket ráraktam egy mellettem lévő kis tányérra, s Harryre néztem. Még mindig ideges volt, s ráncolta a szemöldökét. Én csak lehajtott fejjel szakítottam le nagy szemű szőlőmből egy szemet, s a számba helyeztem. Zamatos, s a héja ropogós volt. Az édesség, ami átjárta a számat, akkor szoktam érezni, mikor Harry nyelv csatázik velem. Ízlelő bimbóim szinte könyörögtek, hogy vegyek be a számba még egyet, s még egyet.

Csend volt. Csak a szőlő héjának ropogását lehetett ajkaim belsejéből hallani, s Harry sóhaját. Leszedett egy szemet, s berakta a szájába, de nem rágta meg. Beállt a két lábam közé, s ajkait enyémekre helyezte. Nyelve utat tört a szőlőtől édes számba, s szinte egy pillanatra kifeszítette, hogy ne zárjam be. A bennem lévő nyelve visszahúzódott szájába, s a szőlőt előre hozta. Ajkaink találkozásához helyezte, s a felét leharapta, a másik felét áttolta nekem. Megvárta, míg én is megeszem, majd orrával enyémet kezdte bökdösni, majd a nyakamat, s szorosan bebújt állam alá, így feje a mellkasomon pihent.

- Szeretlek, Hope. - Suttogta.

Arcomon pír jelent meg, s.zavarban voltam. Se neki, se nekem nem kellett soha szerelmet vallanom senkinek. Vagy is én már voltam szerelmes, Harry nem hiszem. Hihetetlen, hogy még abból is duplán romantikát tud csinálni, hogy beleléptem pár szilánkba.
Szívem hevesen kezdett dobogni, amit ide hallottam. Természetesen az angyalom is hallhatta, hiszen mellkasomon pihent, s elmosolyodott. Szemhéjait egyre hosszabb, s hosszabb időre tartja lent, s már nem nyitotta ki. Hallgatta a mellkasomban lévő gyors tempót. Karjaival derekamat ölelte, míg én hajába túrtam a kezem, s arcomat göndör fürtjeire hajtottam.

-Szeretlek, Harry. - Suttogtam.

Telt, rózsaszín ajkai mosolyra húzódtak, amitől látszódnak édes gödröcskéi. Szorosabban ölelt magához, s egy puszit nyomott váll gödrömbe, pedig többre vágytam. Ajkaim csak az ő tökéletes szájára éhezett, s rosszul esett, hogy nem kaphattam meg.

Menyasszony módra felkapott az ölébe, elvettem a pultról a gyümölcsöket, lekapcsolta a villanyt, s felvitt a szobájába, ahova jött velünk Dragon is. Lábával becsapta az ajtót, s gyengéden leültetett a kényelmes, már kihűlt ágyra.

-Nem vagyok álmos. - Motyogtam.

- Az jó, mert én sem. - Huppant le az ágyra, kezeit összekulcsolta tarkóján, s kanosan vigyorgott. - Tiéd vagyok, baby!

Kacsintott, mire én megfogtam egy párnát, s a fejéhez vágtam, s ott hagytam. Nem zavarta. Pár percig így volt, aztán bekukucskáltam a párna alá, hogy él e még. Egyik szeme csukva volt, másikkal engem figyelt, s mosolygott. Elpirultam.

- Hülye! - Kezdtem el verni a fején lévő párnával.

Nevetni kezdett, mire én felálltam, s úgy csináltam tovább. Meg se érezhette, csak amikor Dragon is beszállt a mulatságos játékba. Morogni kezdett, s Harryre ugrott, aki nem kapott már levegőt a nevetéstől.

- Jól van! Te, vagy is ti nyertetek! - Nevetett, mikor màr alattam volt, s levette a fejéről a fehér párnát. - Ú! Nem akarnál inkább alul lenni?

Nevetett kanosan. Megforgattam a szemeimet, s leszálltam róla. Mint ha számítana neki valamit, hogy ki van felül.

- Elkapod? - Vettem kezembe egy szőlő szemet.

Harry játékosan mosolygott, majd oda dobtam neki, s ügyesen elkapta. Felnevettem, mikor ő vett kezébe egy kisebb szemet. Felém dobta, de az arcomat találta el. Harry nevetni kezdett, s megint én következtem. Ezúttal kettőt vettem a kezembe, s egymás után kezdtem dobni, de elkapta. Durcás pillantásokat vetettem rá, de nem bírtam ki nevetés nélkül.

***

Harry szemszöge:

Hope édesen aludt, amikor megszólalt a telefonom. Erre ébredtem én, Hope csak mozgolódni kezdett. Gyorsan felvettem, elengedtem Hopeot a szorításomból, s kisiettem a szobámból.

- Haló? - Szóltam bele.

- Kisfiam! Dél van, és jó lenne, ha kinyitnád az ajtót! - Hallottam meg anya hangját, s lent a bejáratnál három árnyékot láttam.

Kinyomtam a telefont, s csak akkor jutott eszembe, hogy a szilánkokat nem takarítottam fel tegnap éjjel. Óvatosan átlépkedtem rajtuk, s kinyitottam az ajtót.

- Szia Harry! - Pendült fel anya hangja, s mielőtt megölelhetett volna, megkértem, hogy halkabban.

- Rosszkor jövünk? - Suttogta Gemma, miközben egy-egy puszit nyomunk egymás arcára.

- Nem, gyertek nyugodtan, csak halkan. - Mosolyogtam.

Anya és Gemma értetlenkedve néztek rám, miközben az ölembe vettem Luxot, s egy puszit nyomott az arcomra. Gondolhatták, hogy lánnyal vagyok, de hogy mosolygok is hozzá, az kicsit sok volt nekik.

- Juuuuj! - Kezdett el halkan ugrándozni a nővérem. - Hogy hívják? Hogy néz ki? Milyen? Megismerhetjük?

- Hope a neve, Gemma, de nyugodj meg! Nagyon szép lány. - Mosolyogtam fel a szobám ajtajára.

Gemmának csillogott a szeme. Gondolom izgatott, hogy a kis öcsikéjének van egy barátnője, akitől többet akar, mint puszta élvezet. Anya le volt fagyva. Sosem mutattam be még egy lánynak sem, s most, hogy itt van az én herceg nőm, örül neki. Minden esetre boldognak látszott.

***

- Felőlem maradhattok, de nekünk programunk van ma estére. - Töltöttem anyának.vizet. - Vagy akkor én nem megyek.

- Jajj, de hogy is, kicsim! Mennyetek csak nyugodtan, mi jól meg leszünk. - Mosolygott kedvesen.

Bólintottam, majd Gemmára néztem, aki egy seprűt, s egy lapátot tart elém. Szigorú pillantásokat vetett rám, ami nála mindig hatásos, csak úgy, mint anyánál. Sóhajtva elvettem tőle, s a nappali, s a konyha találkozásánál lévő veszélyes szilánkokat kezdtem seperni.

Ez hamar meg volt, s halk nyögést hallottam a szobám felől. Elmosolyodtam, mire anyáék is oda kapták a fejüket. Gyorsan megmelegítettem egy bögre tejet, raktam bele négy kanál kakaó port, s óvatosan igyekeztem fel Hopehoz.

- Jó reggelt, szépségem! - Mosolyogtam szélesen, miközben a poharat az éjjeli szekrényre helyeztem, s hosszadalmasan megcsókoltam a barátnőmet.

- Neked is. - Mosolygott.

Gyönyörű, kék szemeivel enyémet kezdte nézni, s közben édesen vigyorgott. Nem kellett elmondanom neki, hogy szeretem, a tekintetemből le tudta szedni. Ő olyan lány, akinek jól áll a Most Ébredtem Fel haj, s ez tetszik. Nagyon tetszik. Smink nélkül, s melegítőben is gyönyörű, s nem fél előttem úgy mutatkozni

- Gyere, be szeretnélek bemutatni valakiknek! - Vettem fel az ölembe, s az ajtó felé kezdtem igyekezni.

Dóri.Styles

Murk. Chapter: 12

Hello, guys!
Nos, itt a Murk első perverz, azaz 18-as része. Nem tudom, őszintén, fogalmam sincs, mit szóltok hozzá, de lesz benne több is. Nem ez az első 18-as blogom, szóval tudom, hogy ehhez nem nagyon fogtok véleményt írni. Nem baj, majd legközelebb. Have a nice day, big love, jó olvasást!Xx

Harry meglepett. Sosem hittem volna el még a saját szájából sem,
hogy ilyen gyönyörű háza van, s az emeletet még nem is vettem szemügyre. Minden esetre kellemesen csalódtam.

Dragon terelte el a gondolataimat, mikor kis kék labdáját - amit elhajítottam - visszahozta. Felnevettem, s próbáltam kivenni szája szorításából, de most sem jártam sikerrel. Morogni kezdett, de csak játékból  Ezzel sikerült elérnie, hogy ne küzdjek tovább, így elérte, hogy ő nyerjen. Elégedetten helyezte a török ülésem közepébe a nyálas játékot, s várta, hogy megint eldobjam. Megfogtam az ölemben lévő labdát, s úgy tettem, mint aki elhajítja, de nem tettem. Kezemet hátam mögé dugtam, benne a kis labdával. Dragon a fülét hegyezve nézett el a helyiség másik felébe, s a labda után szaglászott. De nem találta. Felnevettem, s elhajítottam a kezemben lévő játékszert, s ezúttal utána szaladt.

- A végén még Dragon miatt fogsz nálam járni  s nem miattam. - Huppant le mellém a barátom, s átkarolta a vállamat.

Elégedetten kacsintott rám, amitől elpirultam. Fogalmam sem volt, hogy hogy tud ez a tökéletesség egy apró mozdulattal zavarba hozni. Mindenesetre már gyakorolhatta. El tudom képzelni, hogy beáll a tükör elé egy szál boxer alsóban, s magára kacsintva azt mondja: " Óh, Harry! Te olyan szexy vagy! Na és azok a fürtök..."

Elmosolyodtam gondolataimon, s égett az arcom. Fiúk, s az egójuk. Harry is pasiból van.

- Nézünk valami jó horrort? - Mosolygott kanosan.

- Ne is álmodj róla! - Nyomtan egy puszit az ajkaira.

A kanapé közepén volt elterülve. Kezei két oldalt az előbb említett bútor háttámláján, s lazàn, terpeszben helyezkedett el. Olvastam még általánosban a testbeszédekről. Ha egy fiú terpeszben ül, a lányt akarja birtokolni. De most nincs kitől féltenie. Esetleg Dragontól? Hisz az előbbi megjegyzése is arra utalt. Bár nehéz elhinni, hogy a saját kutyájára féltékeny.

A plazma TV alatt lévő kis pult szekrényeibe megakadt a szemem pár DVD-n. Felálltam eddig helyemről, s odacsoszogtam. Ott leguggoltam, s keresgélni kezdtem.

- Lecsó, Titanic, vagy Ted? -Mosolyogtam Harryre.

- Keress egy olyat, hogy Project X. - Felelte, de megbánta.

Szerintem se lenne jó ötlet egy lánnyal egy olyan filmet nézni, ami tele van dekoltázsokkal  Harry a haverjaival már biztos megnézte, de velem nem nagyon fogja.

- Bocsi... - Jött rá a hibájára.

Igen, kicsit rosszul esett. Harry még nem él velem szexuális, vagy is inkább "szeretkezős" életet, ami azt jelenti, hogy egy hete nem nagyon szexelhetett. Talán az nap még igen, mielőtt találkoztunk, de utána nem hiszem. Ma szerda van, s ma van öt napja, hogy megismerkedtünk. S milyen hamar ellopta a szívemet... Én mindenemet odaadtam neki.

Harry nekem adta a szívét.

- Akkor? - Néztem rá ráncolt szemöldökkel.

Tovább kezdtem keresgélni  s amikor egy Tele Tabis tokot találtam, rám jött a röhögő görcs, akárcsak akkor, mikor Harry arcába köptem az italomat.

Az előbb említett személy elpirult. Tagadni sem próbálta, de nem hiszem, hogy Harry egyedül nézte. Biztos van valami családtagja, vagy ismerőse, akivel ezt a mesét nézte.

- Luxnak hívják. - Sóhajtott mosolyogva.

Harry gondolat olvasó lehetett, nem csak angyal. Hihetetlen, mennyire belelát az elmémbe, s tudja is, mit kell mondania. Harry kíváncsivá tett. Nem nagyon kérdezgettem még a családjáról  s talán a ma este pont megfelelő arra, hogy ezt megtegyem.

- Legyen a... Az 50 első randi! - Vettem ki a CD-t a tokjából.

- Ennyire szereted? - Mosolygott.

Sűrűn bólogattam,s betettem a filmet a lejátszóba. Visszaültem Harry mellé, s fejemet gyengéden, remegve a mellkasára helyeztem. Jobb kezét vállamon pihentette, s simogatni kezdte. Szívverése végigfutott testemen, s kirázott tőle a hideg. Szóval ilyen lenne szerelmesnek lenni?! Egy ások számára láthatatlan csodát látni?! Harryt nem beleértve. Ő megmutatta nekem azt az oldalát, amibe beleszerettem. S ki tudja, talán ezt a részét még senkinek sem mutatta meg.

***

A filmen sokat nevetgéltünk, s beszélgettünk, közben egy pillanatra sem mozdultunk eredeti helyünkről. Csupán élveztük egymás társaságát.

- A zuhanyzó előtti szekrényben találsz törülközőt. - Lopott tőlem egy kis csókot, amin mind a ketten ámulatba estünk.

A kis táskámhoz igyekeztem, s vettem volna ki a pizsamámat, de nem volt benne. Persze. Jellemző, hogy valamit mindig otthon hagyok.

- Tudsz adni egy pólót? - Néztem Harryre.

Mosolyogva bólintott, s egy polc felé igyekezett. Elővett egy pólót, amin egy "Free Fuck" felirat szerepelt, s az ölembe dobta, miközben kanosan vigyorgott.

- Ez most komoly? - Néztem rá, majd a fejéhez dobtam a könnyű anyagot.

Felnevetett, s visszatette a pólóját, majd elővett egy fekete, enyhén kivágott textílt. Átnyújtotta, s úgy siettem be a fürdőbe  Az ajtót kulcsra zártam magam után, hogy csak véletlenül sem tudjon bejönni. Bár nem tudom, hogy van-e pótkulcsa.

Levetkőztem, s beálltam a langyos víz alá.

- Kész vagy? - Mosolygott Harry, amint visszaléptem a szobájába.

Bólogattam, miközben a hajamban lévő hajgumit kivettem onnan, s az ajkaim közé zártam. Hajam lebomlott a vállamra  de hamar összeszedtem onnan, s lófarokba fogtam. A barátom nyomott egy puszit az arcomra, s mielőtt bement volna a fürdőbe hátulról megcsodált, s a fenekembe markolt.

- Hejj! - Sikítottam egy pillanatra fel.

Mosolyogva rám kacsintott  s bezárta a fürdő szoba ajtaját. Felsóhajtottam, s próbáltam a már így a comb középig érő, fekete pólót lejjebb húzni. 

Dragon az orrával a résnyire nyitott ajtót kezdte piszkálgatni, míg ki nem nyitódott. Én közben leültem az ágyra, s amint meglátott, az ölembe ugrott. Felnevettem, s a nagy kutyát kezdtem kényeztetni, amitől lehunyta szemeit. Ez a kutya olyan, mint Harry. Kívülről nagy, s félelmetes, de belül, mint egy... Mint egy... Kókusz! Igen,ez lesz az! Mind a ketten kívül kemények, de a belsejében csupa édesség, s lágyság. Ha a külsejébe harapsz bele, még a fogad is beletörhet. Érdekes. Még ilyen felfedezésem nem volt senkivel.

- Na? És mit terveztél ma éjszaka velem? - Jelent meg kanos vigyorral előttem Harry.

Nyeltem egyet. Bár Harry szerethet, de mi van, ha most derül ki, hogy igazak-e a róla szóló pletykák. Mindenesetre kidobni nem nagyon fog, esetleg csak akaratom ellenére lefektetni, vagyis megerőszakolni.
Harry felnevetett látván félelmemet, ebből elárulta, hogy nem akar velem semmi olyat csinálni, amivel fájdalmat, s kellemetlenséget okoz. Hálásan pillantottam rá, mikor befeküdt az ő helyére, s ágyékáig betakarta magát, így fekete boxerét eltakarva. Tarkóján összekulcsolta kezeit, úgy kezdett engem nézni. Kínomban felnevettem, s bemásztam mellé. Derekamig betakartam magam, s Harry mellkasára hajtottam a fejem. Itt lett volna az alkalom sok mindenhez. Szerelmet vallhattam volna neki, engedtem volna, hogy lefektessen, vagy rákérdezek a családjára. A második okot kizártam, hisz még nem nagyon állok készen egy szexuàlis életre, a szerelemmel meg majd kezd ő valamit. Nem én fogok elsőnek lépni, s majd ha ő úgy gondolja, hogy meg akarja nekem mondani az érzéseit, akkor majd úgy lesz.

- Mi van a családoddal? - Kezdtem kis figurákat rajzolni izmos mellkasára.

Kérdésem meglepte, nem gondolta, hogy ilyet fogok kérdezni. Azt hihette, hogy az eddigi lányokról fogok kérdezni, akik ugyan ebben a házban, ugyan ebben a szobában, s ugyan ebben az ágyban tartózkodhattak. Kirázott a hideg gondolataimtól. Harry és bármelyik lány, akivel már összebújhatott, ebben az ágyban huncutkodtak. Fújj...

- Egy lányt sem hoztam még ebbe a házba... - Olvasott a gondolataimban.

Nem arra a kérdésre számított, amit én kérdeztem, s így a saját kérdésére válaszolt. Értetlenkedve néztem sötét tekintetébe, ami engem fürkészett.

- Semmi sincs velük. Hónaponta egyszer-kétszer találkozunk  semmi különös. Van egy húgom, s egy nővérem. Lux, és Gemma. Na és anyukám, Anne. - Mosolygott a plafonra.

Értem a Tele Tabis DVD-t. Ezek szerint Lux, kicsi lehet. Gemma. Szép neve van. Harryre nézve elképzeltem a családját. Hasonlítottak rá, bár nem láttam őket még.

- És akkor hova vitted az eddigi barátnőidet? - Kérdeztem.

- Nekem ne volt soha úgy barátnőm  mint ahogy az a te kis szótáradban van. Nekem csak szex partnerem volt. És két házam van. - Mosolygott.

Fejemet visszahajtottam mellkasára, úgy hallgattam heves szívverését. El tudtam volna aludni a ritmusra, de ez az éjszaka túlságosan is kíváncsivá tett. Ez a sok rejtély, amit Harry még nem nagyon mondhatott el senkinek. De bennem megbízott. Nekem elmondta ezeket a kis titkokat, amit én meg is fogok becsülni.

- Miért bocsátottál meg nekem olyan könnyen? Vagy is örülök neki, csak... Meglepett...

Kérdése meglepett. Ha bármi másért nem is, csak azért, mert szeretem, s bízok benne. De nem kell még mind a kettőről tudnia.

- Bízok benned. - Bújtam hozzá, s lecsuktam szemeimet.

Hagytam, hagy eméssze meg a dolgokat. Nyilván nem kellett még senkinek sem beszélnie az érzéseiről, s neki se mondták nagyon. De ez nekem sokkal nehezebb, mint neki.

- Mit csinálsz? - Kérdeztem, amikor felállt, s kizárta Dragont.

Félni kezdtem. "Ha Harry bántani akarna, már rég megtette volna" csengett a fejemben. Ha bánt, tévedtem vele kapcsolatban. Ha meg mást tervez velem.

- Harry. - Fuldokoltam, miközben lábaimat szétnyitotta, s betérdelt közéjük.

Kezeivel maga köré fonta alsó végtagjaimat, s puszilgatni kezdett. A nyakamon lévő sebet, amit még ő okozott gyengéden súrolta ajkaival, s sajnálkozóan nézett rám. Ziháltam, mikor belegondoltam, mit is akarhat velem. Kezeimet mellkasára helyeztem, s próbáltam elnyomni magamtól. Hagyta magát.

- Hope! Nem muszáj, ha nem akarod. Nem tervezem azt, de mást igen. Te mondtad, hogy bízol bennem! - Nézett rám.

Tekintete sötét volt. Telt, rózsaszín ajkait benedvesítette  úgy várta a válaszomat. Nem gondoltam volna, hogy félreérti szavaimat. Mindenesetre legközelebb jobban meggondolom, mit mondjak, s mit nem.
Egy idő után Harry a hallgatásomat beleegyezésnek vette. Egy csókot csent tőlem, de mint mindennek, ennek.is vége lesz egyszer. Ajkaival nyakamat kezdte kényeztetni, s csak akkor tért tőle el egy pillanatra, mikor levette a pólóját, ami most rajtam volt. Szemeit kinyitotta, s többször is végig mért.

- Harry. - Remegtem, s pár könnycseppet engedtem el.

- Kicsim! Ne sírj! Ez nem fog fájni. Ezt élvezni fogod. Vigyázok rád. - Itatta fel ajkaival sós könnycseppjeimet.

Aprót bólintottam, de meg akartam csókolni. Ezt ő is észrevette  s hosszadalmasan eleget tett a kérésemnek. Egy puszit lehelt ajkaimra, majd az övével kezdte kényeztetni elsőnek a nyakamat, majd a melleimet. A melltartómat nem engedtem, hogy levegye, de neki így is megfelelt  Azt a részét, amely kilátszott belőle, nyálas puszikkal hintette be, s gyengéden szívni kezdte. Elégedett mosollyal, egy utolsó csücsörített puszit nyomott az egyikre, s ment lejjebb. Ajkai végigsiklottak a hasamon, amitől kirázott a hideg. Szája nyomai égették a bőrömet. Puszikat lehelt a csípőmre, majd lassan fogait beleakasztotta fekete, csipkés bugyimba, s lejjebb húzta.

- Ne... - Leheltem ki nagy nehezen.

Bólintott, így a bugyi rajtam maradt. Azt nem. Tisztában vagyok vele, hogy kényelmetlenebb lesz Harrynek, de nem tudok vele mit csinálni. Combjaimat szétnyitotta, s fejét pont középre helyezte. Középső ujját a szűk anyagon keresztül dörzsölgette, ami nyöszörgéseket váltott ki belőlem.

- Harry... Le... Leveheted. - Nyöszörögtem csukott szemekkel.

- Ne! Azt akarom, hogy nézd. - Puszilta végig felhúzott combjaimat.

Nyeltem egyet, s kinyitottam szemeimet, így egy gyönyörű szempárral találtam magam szemben. Elégedetten bólintott, majd lassan lehúzta rólam a bugyimat. Kicsit megemeltem a csípőmet, hogy könnyebb legyen neki, s elhajította. Egy utolsó pillantást vetett rám, majd visszahajolt a nemi szervemhez. Pár puszit hagyott a bejáratomon, majd nyelvével csikizni kezdte a csiklómat. Folyamatosan nyöszörögtem, de ezen kénytelen voltam elmosolyodni. Harry végignyalt rajta, majd ismét a bejáratomhoz tért le. Nyeltem egyet, s hagytam, hogy csinálja a dolgát. Harry tapasztalt volt. Ez az a tény, amire bármennyit mernék fogadni. Hiszen mindenki hallhatta már a róla szóló pletykákat. 

Felsóhajtottam, s egy fejbólintással jeleztem, hogy mehet. Harry nyelvét belém dugta, s munkálkodni kezdett velem. Hirtelen kitágult a szemem. Fantasztikus, s számomra ismeretlen érzés volt. Fogalmam sincs, hogy mi váltotta ki belőlem, de a lábaimat Harry feje köré csavartam, úgy élveztem, s nyögdécseltem. Harry nagyon ügyes volt. Most már ténylegesen hiszek az öltözőben történt dolgokról. Bizonyára hallhatták a barátom jó hírét  s mások is akarták terjeszteni tapasztalatból ezt az érzést. Az angyalom fejét hol jobbra, hol balra forgatta, úgy nyaldosott, s végzett velem jó munkát. Az orgazmus közeli élményébe voltam, s számomra ez is ismeretlen érzés volt. Hihetetlen, hogy milyen hamar ebbe az élménybe repített. Mindent értek már.
Harrynek is feltűnt, hiszen lábaimmal szorosabban öleltem magamhoz, s jobban rá kezdett. Nem bírtam tovább  elélveztem. Megkönnyebbülten, résnyire nyitott szájjal döntöttem hátra fejemet, s hagytam, hogy Harry tisztára nyaljon.

- Szent szar, Hope. Nagyon finom vagy. - Hajtotta fejét a combomra, úgy ízlelgetett tovább.

Dóri.Styles

Murk. Chapter: 11

Hello, guys!
Ismét gyors akartam lenni, és azt hiszem sikerült. remélem örültök a meglepetésnek számító fejezeteknek. Remélem igen. Have a nice day, big love, jó olvasást!Xx
U.I.: Egyik kedves olvasóm kritikás blogja. ha szeretnéd, akkor írj a freemailjára üzenetet, és kint lesz a vélemény.
Freemail: 
cukorka143@freemail.hu
Blog:
http://onedirectioncriticismblog.blogspot.hu/

Hope szemszöge:

- Kicsim! Minden rendben? - Ült le az ágy szélére aggódva anya. - Szent szar! Mi van a nyakaddal?!

- Őm... Bevertem és elkezdett vérezni. - Mosolyogtam halványan.

Nem akartam neki elmondani ezt az egész ügyet. El akartam felejteni ami az utóbbi egy órába történt, főleg amit az öltözőbe csinált Harry. Hogy lehet egy fiú ennyire... Ennyire nőcsábász?! Össze se jöttünk, s már átver. Szép. Legalább rájöttem ilyen hamar, hogy egy segg fej. Stevenek igaza volt.

Anya felállt, s kisétált. Közben egér bejött, s nagy testével az ölembe ült. Ezzel sikerült megmosolyogtatnia.

A telefonom csipogására lettem figyelmes. Felsóhajtottam, majd lustán érte nyúltam.

Feladó: Harry

" Kicsim! Nagyon sajnálom, de ők jöttek rám, és nem én rájuk! Én téged kerestelek, és a nyakadat akartam megnézni. Rendben hazaértél? ... Akarsz még nálam aludni? Harry Xx"

Nem válaszoltam rá. Bekapcsoltam a TV-met, amin az 50 első randi ment... Szegény csaj. Nem emlékszik a pasijára. Milyen rossz lehet már a... pasinak...

Gyorsan visszavettem a telefonom, majd kikerestem Harry számát.

" Nincs elegendő összeg a telefonján. Feltöltési mód a... - Kinyomtam, s siettem le anyához.

- Anya! Add ide a telefonodat! - Vettem el tőle, s mielőtt még válaszolhatott volna, bepötyögtem Harry számát.

Kicsengett. Nem tudtam, mit fogok neki mondani. Amint fel fogja venni nem fogok tudni megszólalni. Így is lett. Szavaim torkomon akadtak, s remegni kezdtem. Harry párszor megszólalt, hogy "Ki az?" meg minden, de én reszkettem.

- Sz-sz-ii-a-a... - Dadogtam, s megköszörültem a torkomat.

- Hope? Te vagy az? - Kérdezte.

Bólogattam, bár tudtam, hogy nem látja. Csak tátogtam, mint egy hal. Anya hülyének nézett. Hálásan pillantottam rá, mikor elment. Így talán könnyebb lesz.

- I-i...Ige..Igen. - Nyeltem egy nagyot.

- Istenem, Hope! Soha többet nem fordul elő! Nem én másztam rájuk! Én nem akarok most ribancokkal lenni! Csak veled... - Hadarta, de a végére elcsendesült.

Csend lett. Hagyta, hagy emésszem meg mondatait, amikor mindent tisztán értettem. Én nem mertem megszólalni, de végül rávettem magam.

- Hány..Hánykor jössz... Értem..? - Fuldokoltam.

Alig kaptam levegőt. Könnyeimmel küszködve ültem le a nappali közepén lévő kanapéra.

- Indulok. - Hangja lelkes volt.

Letette a telefont, s én indultam fel készülni. Bepakoltam a macimat, egy fogkefét, s holnapra ruhát, úgy vártam a hercegemre.

*** 

-Kicsim! Itt van Harry! Jól öltözz fel! - Lépett be a szobámba anya.

Bólintottam. Felvettem a bőrdzsekimet, egy magassarkú rövid szárú csizmát, majd lementem.

Harry az ajtó szélének dőlve beszélgetett anyuval, aki a konyhában varázsolt. Anya kedveli Harryt. Ez jó.

Amint leléptem a lépcsőn - a magassarkúmnak köszönhetően - Harry rám nézett, s elmosolyodott. Eltávolodott az ajtótól, majd hozzám sietett már a lépcső utolsó fokára.

A konyhát és a nappalit egy fal választotta el, így Harry megcsókolhatott úgy, hogy anya ne minket bámuljon. Telt, rózsaszín ajkai súrolták az enyémet, amit én viszonoztam. Anya dumált valamit, de nem tudta, hogy már én leértem, s így azt hitte, hogy Harryhez beszél, holott nem. Harry csak rám figyelt. Ebben a pár percben megszűnt körülöttünk létezni a világ. Csak ő, s én. Senki más.

- Harry menny nyugodtan szólj Ho... - Jött ki anya a konyhából, de meglátott minket, ezzel megszakítva a csodás pillanatokat. - Juj. Bocsánat! - Ment vissza mosolyogva, s ártatlanul.

- Mehetünk? - Emelte fel az előttem álló angyal a kezemet, s egy puszit nyomott ujjpereceimre.

Aprót bólintottam, s bementem a konyhában még mindig a szerencsétlenkedésén nevető anyuhoz. Elköszöntem tőle, s indultam vissza Haroldhoz.

Összekulcsolta a kezét az enyémmel, kimentünk, kinyitotta nekem az ajtót, ő is beült a helyére, s indultunk.

- Minden rendben köztünk? - Helyezte óriási kezét a combomra.

Mosolyogva bólintottam, bár én sem voltam benne biztos. Minden esetre elvileg nem ő volt a hibás. Ha ő is volt, megbánta. Vagyis remélem. Máskülönben, nem írt volna üzenetet. Ha nem érezne irántam is egy nagyon apró szeretetet, nem keresett volna. Nem romantikázott volna velem, nem ölelne, nem csókolna, nem mutatott volna be a barátainak, nem féltene, s nem is érdekelném. De ez egy másik világ. Harrynek csak olyan barát női lehettek, akikkel az előbb felsorolt dolgokat nem nagyon csinálta. Csak az ágyban huncutkodás, bár az sem érzelemből, csupán élvezetből. Ha velem csak ezt tervezné, már rég megtette volna, még ha nem is akarnám is, hiszen még nem állok készen olyanra. Főleg nem durvára. Én nem fogok azzal szeretkezni, akit nem szeretek. Hiszen benne is van a nevében. SZERETkezés. Nem hiába hívják így. Ha valaki élvezetből csinálja, azt szexnek mondanám, s a kettő nem ugyan az, de az előbb ezt már elmondtam, hogy miért.

Gondolataimat Harry zavarta meg, kinyitotta nekem az ajtót.

- Köszi! - Nyomtam mosolyogva egy puszit az arcára, amitől pír jelent meg az arcán.

Még sosem voltam Harrynél, s nem is gondoltam rá, hogy milyen lehet a háza. Illetve de, amikor a bulin megjelölt. Nagy koporsókra, fekete falra, azon is falfirkálásra gondoltam. De most belegondoltam, s biztos, hogy tévedek. Harry egy édes srác, s nem egy bunkó paraszt. Kívülről a ház megnyerte tetszésemet. Nagyon szép volt. Harry elővette a kulcsát, s kinyitotta a kiskaput, ahol egy nagy kutya kezdett felém rohanni. Előttem megállt, s ugrándozni kezdett rám. Felnevettem.

- Dragon! - Szólt rá Harry.

Ezek szerint Dragon... A jó nagy kutya leült, s nyöszörögni kezdett.

- Hagyjad már! - Mosolyogtam Harryre, majd leguggoltam a majdnem nagyobb kutyához, mint én.

Simogatni kezdtem, s ő hálából pofán nyalt. Ezen felnevettem. Alaszkai malamut lehetett, mert a Huskyknak.nincs ennyire nagy szőrük. Nagyon szép volt. Kék szemei voltak, s szürke foltok díszítették a testét.

Nyomtam egy puszit a homlokára, majd felálltam. Harry átkarolta a vállamat, úgy vezetett befelé. Dragon benti kutya lehetett ezek szerint, hiszen Harry beengedte, miután lesegítette rólam a dzsekimet, s felakasztotta.

Bent gyönyörűbb volt a ház, mint el tudtam képzelni, s tiszta volt egy fiúhoz képest. A falak vaj színűek voltak. A nappali s a konyha egybe volt, csak egy pult választotta el azokat. A nappali közepén egy fekete kanapé pihent a plazma TV-vel szemben, s a TV jobb oldalán, kicsit távolabb egy ugyan olyan színű fotel volt, amin Dragon foglalt helyet. A fotel mellett volt egy kis éjjeli szekrény féleség, amin egy lámpa, egy napszemüveg, s egy pepsis üveg foglalt helyet. A kanapé előtt egy üvegből készült dohányzó asztal tartózkodott, s alatta egy barna szőnyeg. A konyha bútorai fából készültek. Az előbb említett helyiség közepén négyzet alakban négy kis pult helyezkedett, azokon volt egy késtartó, só, s egyéb apróbb dolgok. A pultok körül ugyan úgy pultok helyezkedtek el. Volt valamelyiken sütő, mosogató, mosogató gép, s gáztűzhely. A bejárat a konyhába szakította meg, hogy a pult, s a hűtő összeérjen, ezzel megszakítva a kis kört. Előttem egy lépcső volt, s a lépcsővel szemben egy ajtó, ami egy fürdőszoba lehetett.

- Hű... - Néztem körül. - Szép.

- Miért? Mire számítottál? Késekre, és sírokra? - Nevetett mély, rekedtes hangjával.

Elmosolyodtam, majd a kezeimet a far zsebembe dugtam, úgy fordultam oda a rám mosolygó személyre.

- Kérsz valamit? - Kacsintott. - Alma levet, vizet, Pepsit, sört?

- Egy kis alma levet. - Mosolyogtam.

Édesen, s sűrűn bólogatni kezdett, amitől göndör tincsei ide-oda repkedtek. Ezen felnevettem. Bement a konyhába, miközben levettem magamról a magassarkúmat. Utána csatlakoztam hozzá, s hátulról átkaroltam, mivel háttal volt nekem. Kezeim éppen hogy csak össze tudtam kulcsolni izmos hasán. Fejemet hátára hajtottam, lehunytam szemeimet.

- Szeretem, ha úriember vagy. - Vallottam be elpirulva.

Halkan felnevetett, s a karjaimban felém fordult. Én felnéztem rá, miközben államat izmos mellkasának nyomtam.

- Köszi! - Vettem el tőle az alma levet.

- Magamnak töltöttem. - Nevetett.

- Ennyit az úri emberségről. - Forgattam meg a szemeimet, s belekortyoltam a pohárba. - És, hol fogok aludni? - Indultam el a kanapé felé, s lehuppantam rá, mire Dragon leszállt az ő kis trónjáról, s mellém feküdt, közbe fejét a combjaimra helyezte.

Elmosolyodtam, majd kényeztetni kezdtem a gyönyörű kutyát.

- Hol akarsz? Kint az utcán, a kertben Dragon házába, vagy a kocsiban? - Huppant le mellém, s átkarolta a vállamat, majd engem kezdett nézni.

Pár másodperc után rám kacsintott, amitől akaratom ellenére is mosolyogni kezdtem, s elpirultam. Harry felnevetett.

- Gondoltam felajánlom neked az ágyamban a mellettem lévő helyet. - Kacsintott.

- Szerintem alszok a kocsiban. - Kortyoltam bele az italomba, mire Harry hirtelen elkomolyodott, de nem bírtam ki, hogy ne nevessem el magam.

Így hát nevetni kezdtem, de az almalé a számba volt, s nem bírtam lenyelni. Sikeresen Harry pofájába köptem, amitől Harry reflexből összeszorította a szemét. Röhögni kezdtem. Már fájt a hasam, s nem bírtam abbahagyni.

- Öm... Köszi... - Törölte végig Harry a kezével a fejét, majd a tenyerét Dragon elé tartotta, aki jó kutya módjára le is nyalta.

A telefonom pittyegésére lettem figyelmes.

Feladó: Conor

"Holnap este bowling? Stevet nem akarjuk most hívni, szóval ha akarod, hívd Harryt is! Tudom, nem tudsz bowlingozni, de akkor te is majd csak nézed, mint Ellie, és Jess. Holnap 7-re ott vagyunk érted! Banda Xx"

- Jössz holnap bowlingozni? - Néztem a már konyhában lévő Harryre.

- Jól hangzik. - Mosolygott.

Válaszoltam Conornak, majd játszadozni kezdtem Dragonnal.

Dóri.Styles

Murk. Chapter: 10

Hello, guys!

Gyors voltam? Persze, hogy igen! Reméltem, hogy örülni fogtok neki. Ma még fog talán kikerülni egy rész, ha írtok hozzá véleményt, de nem az számít. Na mind egy! Have a nice day, big love, jó olvasást!Xx

Harry szemszöge:

Hope nagyon édes lány. Nicknek is feltűnt. Szemét tetű. Mindig azok a lányok kellenek neki, akikkel vagyok. De ha Hopehoz csak hozzá mer szólni, letépem a nyakát. Hope az enyém! El sem tudnám képzelni, hogy más fiú ölelje, csókolja, s kényeztesse. Nem fogom SOHA elengedni.

Állkapcsom, s izmaim megfeszültek, ami Hopenak is feltűnt. Értetlenkedve nézett rám, s elmosolyodott. Gondolta, hogy mi bajok van. Csak magam elé bámultam a szépséges barátnőm köldökében helyezkedő rózsaszín virágot.

- Megyünk át a jakuzziba? - Kulcsolta össze a kezét az enyémmel mosolyogva.

Bólintottam. Mind a ketten felálltunk, s a nem rég említett medence felé igyekeztünk.

A hó nagy szemekben szitált. A sötét eget világos csillagok díszítették. Szép volt, s az, hogy végre egy olyan lánnyal sétálok, akivel több is lehet, mint két nap, csak még szebbé tette ezt az érzést. Tisztában vagyok vele, hogy még most is fél tőlem. Ez mindig is benne lesz, még ha nem is tud róla. Ezt a homályt a kis érzékeny lelkéből lehetetlen lesz eltüntetnem..

Rebecca szemszöge:

- Szerintem aranyos ez a csaj. - Húzott a vállán Austin.

- Nem érdekel, nekem akkor sem jön be. Vagy is jó csaj, meg minden, de nem illik Harryhez. - Flegmázott James.

- Nekem nincs bajom vele. - Suttogta Molly.

Mindenkit meglepett a reakciója. Molly még Ben előtt járt pár napot Harryvel, s azóta se szeretett egy barátnőjét sem Harrynek. Mindig azt hittük, hogy féltékeny, de ezek szerint nem.

- De a seggét tényleg irigylem. - Tette hozzá.

- Nyugi, Bennek megfelel, és ez a lényeg. -Mondta Gabe, mire felnevettünk.


- Nekem tök szimpi. Aranyos és őszinte. Harrynek meg kell becsülnie őt, hisz nehezen fog még egy ilyen édes lányt találni, mint Hope. Nem tudom, hogy ti hogy vagytok vele, de én még sosem láttam ilyennek Harryt. Nem tudom, Hope mit váltott ki belőle, de én azóta csak kétszer láttam Harryt verekedni, mióta ismeri Hopeot. - Mosolygott Holly.

Igaza volt. Holly sosem volt oda nagyon Harryért. Vagyis sosem volt vele baja, de amikor Holly Austin barátnője lett, s bekerült a csapatba nem mindenkit engedett közel magához  köztük Harryt se. De kezd alakulni ez a kis ellentét.

- Ugyan! Nézzétek már milyen aranyosak! Ott ülnek a jakuzziba, csak ketten. Csókolóznak, ölelkeznek, nézik a csillagokat, locsolják egymást, és ki tudja, hogy mit csinálhatnak a víz alatt. Harryt sosem lehetett még így látni, de nekem tetszik ez az oldala. Még sosem szeretkezett, csak szexelt. A kettő nem ugyan az, és ha ma Hope nála alszik, szerintem meg lesz mind a kettőjüknek az első. - Mosolyogtam.

- Miből gondolod, hogy Hope szűz? - Nézett rám Max.

- Biztos, hogy az. A ribanc csajok, akik eddig jártak Harryvel, sosem féltek tőle. Emlékeztek hogy mi volt a bulin, amin találkoztak. No meg hogy elmenekült otthonról, csak hogy ne kelljen randiznia Hopenak Harryvel. Tuti, hogy szűz.

- Ebben van igazság. - Bólintott Nick.

Hope szemszöge:

- Nézd csak! - Bökött Harry az orrával az égre. - Az ott olyan, mint egy száj, aki arra vár, hogy megcsókolja egy szépségesen gyönyörű lány!

- Hol? - Ráncoltam a szemöldököm.

- Itt, butus! - Mutatott nevetve az ajkaira.

Szétnéztem, de nem láttam senkit. Értetlenkedve néztem Harryre, aki nevetett. Még mindig nem értem.

- Te, te butus! - Nevetett, majd szenvedélyesen megcsókolt. - Nagyon szeretek veled lenni.

- Èn is veled. -Nyomtam egy puszit az álla vonalaira.

- Hali! - Lépett be a vízbe hirtelen az egész bagázs.

Harry, s az én barátaim is. Harry idegesen felsóhajtott, majd a többiekre nézett, akik vigyorogva bámultak minket. Leszálltam Harry öléből, de visszahúzott. Nick ült mellettünk, szóval nem csodálom. Izmai feszesek voltak, s állkapcsa is megfeszült. Hatalmas kezével a derekamat ölelte szorosan, úgy nézte sötét tekintettel az elégedetten mosolygó Nicket.

- Mizu? - Vigyorgott az előbb említett személy, ezzel megtörve a csendet.

Minden lány a párja ölében ült, köztük Ellie is Conoréba. Mindig is több volt köztük, mint barátság, de mindig is azon voltak, hogy nem éreznek a másik iránt ennél többet. Ezek szerint igen.

Anne Logannal beszélgetett, s nevetgéltek. Csak elmosolyodtam. Harry még mindig Nickkel tartotta a szemkontaktus. De ránéztem, s abbahagyta. Állát vállamra támasztotta, majd egy kis idő után puszilgatni kezdte. A nyakamon lévő már halvány sebre rátért, s fogát kezdte rajta húzni. Halkan felszisszentem, de nem hagyta abba.

- Harry... - Suttogtam zihálva. - Ez fáj.

Nem törődött vele, csak a fogait a bőrömbe véste. Nagyon fájt, ez a szisszenésemen is lehetett hallani, de a jakuzzi vizének bugyogása elnyomta a hangomat.

- Harry! - Szóltam rá suttogva.

Fogait egyre mélyebben véste bele a bőrömbe, s éreztem, hogy már átlép rajta. Szinte már a húsomba éreztem fogait. Sírhatnékom volt. Rettenetes érzés volt. Próbáltam eltolni magamtól, leszállni az öléből, de nem sikerült. Óriási kezével féken tartott.

Harry szemszöge:

Nem szívesen csináltam ezt vele, de muszáj voltam. A másik lehetőség az hogy szétverem Nick képét. Egyre mélyebbre hatoltam fogammal, s amikor a vér ízét éreztem meg számban, kikelt magából.

- A rohadt életbe Harry! Nem fogod fel, hogy ez fáj?! - Állt fel, majd ki igyekezett a jakuzziból.

Kiszállt a lépcsőn, s a törülközőjét magára tekerve sietett be a benti részre, oda is gondolom az öltözőbe. Nyakából folyt a vér, s lila volt zöld foltokkal díszítve.

- Szent szar! Mi a fenét csináltál szegénnyel?! - Állt fel Rebecca, s sietni kezdett Hope után.

Letöröltem ajkaimról a vért, s Nick diadalmas nevetésére lettem figyelmes. Miatta van ez az egész. Ha ő nem száll rá a barátnőmre, nem történik ez meg.

Hirtelen elkaptam a torkát, s erősen szorítani kezdtem.

- Ha csak rá mersz nézni Hopera... Kiverem belőled az életet... Érted?! - Kiabáltam a végét.

Kitágult szemekkel bólogatott, s egy kis idő után ellöktem magamtól. Kiszálltam a medencéből, majd sétáltam be a benti részre. Elég sokan voltak, főleg lányok. Mindegyik megbámult, miközben a női rész előtt vártam Hopera. De nem jött.

- Rebecca! - Támadtam le egyből a lányt, amint kijött. - Hol van Hope?

- Behívtam hozzá egy orvost, szóval az öltözőben az orvosi résznél van. - Mondta.

- Minek orvos?!

- A harapásod a bőrén is átment. Könnyen elfertőződhet.

- És mikor jön ki?!

- Már... Készül... Haza... - Suttogta.

Tudta, hogy ettől dühbe fogok gurulni. Jól is tudta. Állkapcsom megfeszült, s kezemet ökölbe szorítottam. Nem foglalkozva semmivel, berontottam az ajtón, ahol szinte csak 19-25 éves korig voltak lányok. Mindenki fel ujjongott, amint beléptem. Sokan legyezni kezdték magukat, s voltak akik flakonokból vizet öntöttek kebleikre. Seggüket rázták felém, s az öltöző függönyének árnyékából látszott, ahogyan ledobja két lány a melltartóját, majd a bugyiját magáról. De nem hatott meg. Szemeimmel csak Hopeot kerestem. Össze vissza néztem, s a lányok azt hitték, hogy őket bámulom nagy izgalommal. De nem.

- Szia szépfiú! Mi járatban?! Csak egy szó, s tiéd vagyok! - Ilyenekkel közeledtek felém.

Páran kacsingattak, az ajkaikba haraptak, kinyomták a melleiket, míg szorosan mellém nem érkeztek.

Az egyik lány megfogta a kezemet, s a fenekére helyezte, s belemarkolt vele. A másik lány ugyan így csak a melleivel. Mind ez egy pillanat műve volt. Még tiltakozni sem tudtam. Szívesen elmentem volna, de az utamat állták.

- Lányok! Nekem barátnőm van! - Húztam vissza undorodva a kezemet.

- Csak... Lazíts... - Kacsintott egy szőke, erősen kisminkelt lány.

Kezemet beleakasztotta melltartójába, majd lehúzta magáról. A lányok ujjongani kezdtek, mikor fenekét az ágyékomhoz dörzsölte.

- Köszönöm, viszlát! - Lépett ki Hope mosolyogva az orvostól, de amint megpillantott egem, lefagyott arcáról a mosoly.

Gyorsan egy könnycsepp gördült le az arcán, majd elfutott.

- Fújj már! Hagyjatok! Ez undorító! Ribancok vagytok! És van barátnőm! - Kiabáltam, miközben undorodva eltoltam magamtól őket.

Kisiettem az öltözőből, ahol Hope éppenséggel a pénztárosnak adta oda a karóráját, s a kijárathoz siet. Tudta, hogy így nem mehetek utána. Egy utolsó pillantást vetett rám, miközben letörölte a könnyeit, majd elment...

Dóri.Styles

Murk. Chapter: 9

9. fejezet. Have a nice day, big love, jó olvasást!Xx

Bent a fürdőben vettünk jegyeket, s bementünk az öltözőkbe. Levettük a ruhánkat  betettük a cuccunkat a kis szekrénybe, de előtte kivettük a törülközőnket, s a papucsunkat, majd kimentünk az öltözőből, ahol a fiúk már vártak.

- Szent szar. Jóféle! - Markolt bele Conor a fenekembe, amitől egy kicsit felsikítottam. 

- Hejj! - Szóltam rá. - Nem a tiéd!

- Na ja... Harryé mi? - Nevetett Anne.

Megforgattam a szemeimet, s indultunk ki. Kint van kettő forró medence, ami télen fel van engedve. Egy 160 centis és egy méteres. Mi a nagyobbiknál döntöttünk, s kiültünk a lépcsőre, így félig meddig a medencébe voltunk, s beszélgettünk.

- Bombaaaaaaa! - Ordibált egy fiú a haverjaival, s neki futásból beleugrottak a vízbe.

A nagy testektől a víz "robbant" egyet, s a víz durranásnak egy jókora tartalma ránk esett. Tátott szájjal néztük magunkat. Nem akartam volna a hajam bevizezni.

- Seggfejek! - Álltam fel.

- Lehetnétek tekintettel másokra is. - Állt fel Anne és Ellie.

Conorék csak nevettek, majd követtek minket. Átmentünk az egy méteres medencébe. Kicsavartam a hajamból a vizet, s a melltartómat összeszorítottam, így kicsavarva abból is a vizet.

- Ilyen seggfejeket! - Ismételte meg a mozdulataimat Ellie.

Èn a hasamra feküdtem, s úgy pihentem a lépcsőn, miközben a vízen lévő virágokkal kezdtem játszadozni, amit a mellettünk lévő kis gyerekek hoztak be a vízbe. Szinte útként vezettek el a rózsaszín kis virágok a játszadozó gyerekekig. Száz virág is díszíthette a hold világította vizet. Nagyon szép volt.

- Igen, szóval seggfej vagyok?! - Hallottam mély, rekedtes hangot a vállam mögött.

Hátamat kényeztetni kezdte, s magam elé nézve láttam az árnyékból  hogy Harry az. Elmosolyodtam tanulmányozásomon. Fekvő támasz helyzetbe helyezkedett el felettem, amitől izmai megfeszültek. Hátamon nyálas puszikat hagyott, majd óriási kezével gyengéden maga felé fordított.

- Szia, Hope! - Súrolta ajkai az enyémet.

Örömmel viszonoztam szerelmes gesztusát. Kezeimmel beletúrtam vizes hajába, miközben ő derekamra fonta a kezét.

- Mit keresel itt? - Mosolyogtam, miközben izmos mellkasa vonalait kezdtem körberajzolni.

- Köszi! Én is örülök neked.

Egy pillanatra abbahagytam a testrésze birizgálását, majd felnéztem rá. Örülök neki, csak nem is gondoltam volna, hogy pont itt van. Arra gondoltam hogy a kocsmában issza le magát a haverjaival, mint ahogy szólnak a pletykák.

- Nem arról van szó. Csak meglepett. - Mosolyogtam, s letámadtam telt, rózsaszín ajkait.

- Pár haverral jöttem el. Akartalak téged is hívni de nem vetted fel a telefont. - Mondta két csók között.

- Jajj, fújj már haver! Ne itt smároljatok már! Rontjátok a hírnevemet! - Locsolt le minket Conor, ezzel megszakítva a csókot.

Harry felnevetett. Mióta barátok Harryvel, vagy legalább is mióta ismerik egymást?! Szóval ezért nem volt Conornak baja Harryvel?! Vagy Steve féltékeny, hogy Conorral haverok, és velem is jár?! Ismét olyan kérdések, amikre nem kapok választ.

- Milyen hírnevedet? - Néztem rá, mire elnevette magát a társaságunk.

- Ne nyafizz haver! Neked is lesz egyszer egy szép barátnőd! - Locsolt vissza Harry.

Conor vissza, majd Harry is persze nevetve. Egy idő után Conor megunta, s letámadta Harryt, s így mind a ketten a víz alá kerültek. Harry hagyta magát  Conor sem volt gyenge, de Harry négyszer olyan erős volt. Amint feljöttek a víz felszínére, nevettek. Harry oldalba lökte Conort, ezzel az előbb említett személy a víz alá került. Felnevettem Harry laza mozdulatain. A térdig érő világos fekete nadrágja tökéletesen állt rajta. Conor feljött a víz alól, s szaporán kapkodta a levegőt, miközben nevetett. A barátom egy laza mozdulattal elém úszott, s többször is végigmért. Már nem feküdtem, ha nem ültem, hogy a köldököm éppen kilátszott.

- Haver! - Intett Harrynek tizenhárom ezek szerint haverja, miközben egymást nevetve lökték be a vízbe.

- Mindjárt jövök. - Nyomott egy puszit az ajkaimra.

- Jó, addig elmegyünk kajáért! - Mosolyogtam, majd elmentünk a saját dolgainkra.

Harry szemszöge:

Odaúsztam a haverjaimhoz, miközben ők leültek a lépcsőre.

- Na? - Néztem rájuk.

- Az ki? - Intett Logan az éppenséggel eltávolodó szépségre. - Az az a Hope?

- Nem az, ha nem ő. És igen ő az. - Mosolyogtam büszkén.

- ... Jó segge van. Irigylem. - Nézett rá Molly.

Molly Ben barátnője. Eléggé maguknak valóak, de igazából jó fejek. Ha bármibe jobb valaki, mint ők, igyekeznek bosszút állni rajta, feltéve ha nem a banda tagjáról van szó. Meglepett Molly véleménye Hoperól. Nem akart volna senkit sem elismerni. Mollynak sose volt valami jó segge, de Bennek megfelel.

- Jó csaj. - Mosolygott Austin, mire Holly "durcásan" rácsapott a mellkasára.

Felnevettünk.

- És még ma be is akarod mutatni? - Nézett rám James.

- Ha akarjátok...

- Klassz, hogy végre van egy olyan barátnőd, akivel nem a szex miatt vagy vele. - Mosolygott Rebecca.

Rebinek mindig pozitív hozzáállása volt mindenhez. Ezt szerette meg legjobban benne Max. Hasonló volt belsőből Hopera. Kis ártatlan aranyos lány.

- Hopenak jó segge van. - Állapította meg Nick. - És nagy mellei.

- Hé! - Néztem rá idegesen.

Felnevetett, de én egyáltalán nem találtam viccesnek. Azt még csak elnéztem, hogy a seggét nézik, de a mellekről le lehet szállni.

- Akkor idehozod? - Nézett rám Gabe.

Aprót bólintottam, majd kiszálltam a medencéből. Nadrágomból kifolyt a víz, így màr csöpögött. A büféhez kezdtem utána menni. Már az utolsó falatokat ette a sült krumplijából.

- Jössz? - Nyújtottam felé mosolyogva a kezemet.

Bólintott, majd bekapta az utolsó falatot is. Kifizettem neki, amit ellenzett de nem érdekelt, majd összekulcsolt kézzel mentünk vissza a medencéhez.

- Nem fázol? - Kérdeztem aggódva.

Mosolyogva megrázta a fejét. Teste forró volt; a medence vize felmelegítette. Nagyon jól nézett ki. Nagy mellek, csinos fenék, homokóra alak, kék, fekete csipkékkel díszített fürdő ruha, pont jó combok... Szent szar...

Beszálltunk a vízbe, ahol már minket kezdtek nézni. Hope talán egy nagyon kicsit félt. Gondolom azt hiszi, hogy olyanok lesznek vele, mint amilyen én voltam elsőnek. De nem. Ez teljesen más.

- Szia! - Köszöntek egyesével.

- Ben, Molly, Holly, Austin, George, Logan, Joe, James, Nick, Gabe, Mason, Max, és Rebecca. - Mutattam végig a barátaimon. - Ő itt Hope.

- Szia Hope! Sokat hallottunk már rólad. - Kacsintott Max.

Még sosem pirultam el, de most megtettem. Érdekes érzés volt.

- Sziasztok! - Mosolygott kedvesen a barátnőm. vagyis remélem, hogy már az.

Sokat kérdezősködtek róla. Nick folyton rajta tartotta a szemeit, amitől kezdtem ideges lenni. Még nem féltettem lányt ennyire Nicktől. Úgy voltam vele hogy felőlem tapizza le, kit érdekel. De Hopehoz ha hozzá mer érni, megölöm.

Izmaimat próbáltam féken tartani, de nem jártam sikerrel. Állkapcsaim  s karomon az izom megfeszült. Hope értetlenkedve nézett rám, míg a többiek hallgatták mit mesél Mason.

- Minden rendben? - Nyomott egy puszit az arcomra.

Ez kicsit megnyugtatott, de amint elhajolt tőlem ismét feszes lettem. Fogta az adást, s gyengéden hozzámbújt, mire úgy döntöttem, hogy megyünk vissza Ellieékhez.

Elköszöntünk már a barátainktól  majd mentünk át hozzájuk. Steve egyből elment. A múltkori verésem miatt még mindig félhet tőlem. Egy szemétláda tetű seggfej. Semmi jót nem tudok róla mondani. És a legnagyobb baj, hogy szinte minden nap Hope közelébe van.

A szépségesen gyönyörű barátnőm leült a lépcsőre rózsaszín virágok közé. Kezdődött elölről a virágos szituáció. Egy kis növényt a köldökébe helyeztem, s elmosolyodtam. Halkan felkuncogott mikor puha puszikkal hintettem be selymes, s puha bőrét. Szemem sarkából láttam, ahogyan a mellettünk lévő Ellie, Anne, Jessie, Moa, és Emily mosolyog. De Rebecca is.

- Még mindig gyönyörű, s még mindig egy istennő vagy. - Mosolyogtam.

Halványan elpirult, amin felnevettem.

- Ma nálam alszol? - Kérdeztem.

- Nincs nálam a macim, és az valós cuccom.

- Adok egy pólót majd, és hazaviszlek a macidért. De ha neked úgy jobb akkor nálad is aludhatunk.

- Nálam nem jó. Bella mindig át jön hozzám hatkor. De ha már hazamegyünk, akkor pizsamát is viszek.

- Oké, akkor innen majd hozzátok, utána nálam. - Nyomtam egy puszit a hasára.

Dóri.Styles

Murk. Chapter: 8

Hello, guys! 

Itt is van a nyolcadik! Ma még a tizedik is kikerül, meg minden. Annyit még, hogy köszönöm a hozzászólásokat! Nagyon jól esnek! Have a nice day, big love, jó olvasást!Xx

Felnevettem, mikor visszanéztem a képet. Harry hülyén vigyorgott ajkai között a fehér virággal  De egy hülye arccal is olyan gyönyörű volt. Őt nem lehetett volna semmivel sem elcsúfítani.

- Hagy nézzem! - Köpte ki a virágot a szájából.

A gyertyákon keresztül odalépkedtem hozzá, majd lefeküdtem mellé. Utolsó pillantást vetettem a képre, majd Harrynek átnyújtottam a fekete fényképezőt. Felnevetett saját hülyeségén, majd szorosan átölelt.

- Jó v-veled. - Dadogtam.

Elmosolyodott, s szorosabban ölelt magához  Forró mellkasára helyeztem a fejemet, s úgy hallgattam szívverését. Vajon Harry hány lányt hozhatott már ide? Hány lánnyal játszhatta el ugyanezeket a cselekményeket, s hány lány dőlhetett be neki? S ez mind csak azért, hogy ágyba vigye őket... Ismét azon kapom magam, hogy olyat kérdezek, amire senki sem fog válaszolni.

***

- Kérsz lefekvés előtt kaját? - Nézett rám.

Megráztam a fejemet. Mielőtt eljöttem otthon ettem, s amúgy se jó ötlet, hogy éjfélkor egyek.

- Ezt... Már tegnap este az elmaradt vacsorán akartam volna odaadni... - Hajtotta le a fejét, s a táskájából egy fehéres macit vett ki.

Nagy szemekkel néztem, ahogy átnyújtja nekem. A maci ismerős volt. Ezer maci közül is felismertem volna. De hogy tényleg bebizonyosodjak arról, hogy nem tévedek, a maci nyaka alatt lévő kis címkét kezdtem nézni, amire rà volt írva a nevem. Remegő kézzel elvettem Harrytől, s a könnyeimmel küszködve öleltem szorosan magamhoz.

Harry elmosolyodott, mikor egy könnycsepp lefolyt az az arcomon, s lepottyant az alattam lévő puha takaróra.

- Köszönöm! - Engedtem el a macit, majd Harry karjaiba vetettem magam, s szenvedélyesen megcsókoltam.

- Láttam a Winter Wonderlandon mennyire nézted. Ès... Célba dobós volt, ami nem volt nehéz. A haverjaim meg akarnak ismerni. - Nyomott egy puszit a fejem búbjára.

Sosem gondoltam volna, hogy Harry valaha.is be akar mutatni a barátainak... A családjáról nem is beszélve.
Harry kiment, elfújta a gyertyákat, bent a sátorba lekapcsolta a villanyt, s egymás karjaiban elaludtunk.

***

"Délutàn strandra megyünk. 4-re ott vagyunk érted. Ellie, Anne, Conor, Steve, s a banda többi tagja. Xx"

Felnevettem az üzenet elolvasása után. Jellemző rájuk, hogy meg sem kérdezik, hogy akarok-e menni, csak értem jönnek. A munka időmnek kettőkor van vége. Az egész világ mondhatni, hogy leghíresebb kávézójába dolgozok, a Starbucksba. Nem kávézok, de a forró csokit imádom.

- Hope! Vége az ebédszünetednek! - Mosolygott kedvesen a főnököm, Mr O'Donell.

Bólintottam, majd vissza álltam a pult mögé. Az egyenruhánk... Fehér, szűk, puha anyagú pàntos felső, egy olyan titkárnős szoknyával, amibe bele van húzva a póló. A fiúknak fehér ing, s fekete csőgatya. Fiatalok, olyan velem egyidősek dolgoztak itt. Volt velem együtt kettő pincérnő, egy pultos lány  s kettő aki bent dolgozik a konyhán. A fiúk is ugyan ìgy voltak. Mindenki nagyon kedves, s szimpatikus volt.

- Elnézést! - Intett nekem egy pár.

Mosolyogva bólintottam, majd az asztaluk felé közeledtem.

- Sziasztok! Mit hozhatok? - Mosolyogtam elsőnek a fiúra, majd a lányra.

- Kettő kávét szeretnénk, s két habos csokis torta szeletet! - Mosolygott a fiú.

- Rendben... - Körmöltem fel. - Más valamit?

- Ennyi lesz, köszönjük! - Mondták kedves gesztussal, majd elmentem.

Leadtam a rendeléseket a konyhában álló Lexynek, majd a többi vendéget is kiszolgáltam.

***

A fürdőruhám sötét kék volt, fekete csipkés szegéllyel. Az a szegély olyan 2-3 cm-es volt. Erre felkaptam egy fehér féloldalas felsőt, s egy fekete csőgatyát. Egy fekete oldaltáskába beleraktam egy lábujjpapucsot  egy törülközőt, s fehérneműket. Felkontyoltam a hajamat, felvettem a szokásos bőrdzsekimet, s egy fehér Converse cipőt. Pont mire készen lettem dudált kint Conor egy kisbusszal, amit fogalmam sincs, hogy honnan lopott. Elköszöntem anyutól, adtam Bellnek egy puszit, majd indultam ki. Kint nagy pelyhekben szitált a hó. Ez aranyos volt. Fedetlen, forró medencében szoktunk ilyenkor kint üldögélni, beszélgetni, hülyéskedni, s labdázni.

- Szia Hope! - Köszöntek kórusban, amin felnevettem.

- Sziasztok! - Mosolyogtam, majd leültem az utolsó, három személyes helyre.

Középen ültem én, mellettem két oldalt Anne, s Ellie. Mindannyian a tegnapi, illetve ma reggeli randira voltak kíváncsiak. Felsóhajtottam, úgy néztem végig az érdeklődő tekinteteken. Kínomban nevetni kezdtem, mire Conor elindult.

- Milyen volt mellette ébredni? Volt szex? Bántott  Volt közös témátok  Megcsókolt? Letapizott? Romantikus volt? Sokat nevettetek? Megpróbált vetkőztetni? Aranyos volt? Mindent mesélj el! - Kezdett el sikítozni Anne, mire felnevettünk.

- Jó. Nem. Nem. Igen. Igen. Nem. Igen. Igen. Mondhatni, és igen. - Hadartam.

Elmeséltem nekik mindent. A csillagos eget, a gyertyákat, a virágokat, a csókokat, a macit, a bújócskát, s mindent.

- És kérdezte, hogy kérek-e enni. Nemet mondtam. Utána a macit nekem adta, s azt mondta, hogy már a vacsorás randin nekem akarta adni. Én megcsókoltam. Utána aludni készültünk. Én nem tudtam aludni, ezért Harry énekelt nekem. Szép hangja volt. Reggel kis piknikkel megreggeliztünk, kicsit beszélgettünk, utána hazakísért. - Mosolyogtam elpirulva.

A lányok olvadoztak, míg a fiúk csak hallgattak. Nem is nekik szántam a kis előadásomat.

- Te biztos, hogy Harryvel voltál?! - Ráncolta a szemöldökét Steve.

Bólintottam.

- Harryre nem jellemző, hogy ilyen legyen. Látta  hogy téged egykönnyen nem fog ágyba vinni, ezért csinálta ezt. Semmi másért. Harry egy bunkó seggfej, aki csak lányokat tud verni. Láttad már őt verekedni?! Te egy olyan verést nem élnél túl.

- Azért, mert egy fiú kedves már ágyba akar vinni?! És képzeld, hogy láttam már! És neked mi közöd van ahhoz, hogy kivel járok ! A többieknek nincs bajuk Harryvel, csak neked! Tudok vigyázni magamra, és ha nem is tudnék, akkor sem te lennél az első, akit megkérnék, hogy vigyázzon rám! - Mondtam enyhén felemelt hanggal.

- Harry egy nyápic seggfej! Még verekedni sem tud!

- Csak ne hogy az legyen, hogy téged ver majd meg! Akkor a sírodba majd suttoghatod ezt magadba! - Mondtam, mire a többiek ú-zni kezdtek.

Nem tudom, hogy mi baja van Stevenek. Harry soha nem bántana engem... Vagy is remélem...

Dóri.Styles

Murk. Chapter: 7

Hello, guys! Mostanában gyakran lesznek részek. Egy nap olyan 5-6 körül is. Köszönöm a feliratkozókat! Have a nice day, jó olvasást!Xx

Gondolataimat a fékezés zavarta meg. A kocsi kereke belenyikorgott, én meg ügyesen lefejeltem az ablakot. Kezemet reflexből a homlokomhoz helyeztem, s vizsgálgatni kezdtem.

- A rohadt életbe! - Szállt ki idegesen Harry, majd az én oldalamra futott.

Az ablak enyhén megrepedt, s vér foltok díszítették azt. Harry szinte ki ráncigálta az ajtót, majd benyúlt az egyik kezével a térdkalácsom alá, a másikkal a vállamat karolta át, úgy emelt ki a nagy járműből.

A vér végig folyt a homlokomtól, le az arcomra, a nyakamra, onnan meg a pólóm szegélyére. Fájt ráadásul.

- Hol a kulcs?! - Morogta idegesen, miközben a zsebembe kezdett kutatni.

Elővettem a farzsebemből, majd átnyújtottam neki. Harry kinyitotta, majd sietősen leültetett a kanapéra. Hamar kiigazodott, hogy mi hol van. Megtalálta a fertőtlenítőt, a sebtapaszt, s a kis hozzájuk való vattát.

- Nos... Ez valószínű, hogy csípni fog. - Fújta rá hirtelen a zöld tubusú gyógyszert.

Felsikítottam. Igaz, nagyon csípett. Valami kenőcsöt elkent rajta, áttörölgette a puha vattával, majd leragasztotta a kis, de mély sebet.

* Másnap este*

- Akkor most... Megint randira hívott? - Nézett rám Ellie.

- Mondjuk inkább úgy, hogy randira parancsolt.

- És ha megint megszöknél?

Felsóhajtottam. Nem találtam jó ötletnek a tegnapi incidensek miatt. Ki tudja az az ember hol, vagy legalábbis hogy van. Ha nem állítom meg Harryt, tuti, hogy megöli.

- Ezt figyeljétek... - Lépett be Anne egy régebbi újsággal a kezében.

" Londoni fenyegetés

Egy 19 éves Harold Edward Styles nevű fiatal ember rettegésben tartja az egész várost  Nem rég történt, hogy a fiú összebalhézott egy barátjával, s halálra verte. Harry tagadja, de minden bizonyíték azt mutatja, hogy ő volt a tettes. Harrynek nem ez az első esete, hogy letartóztatják  hiszen két hónapja egy férfi eladót akart volna megverni. Harold nem került végül börtönbe, de még mindig vizsgálják  hogy ki lehetett a cselekmény elkövetője."

- Muszáj volt ezt megmutatni nekem?! - Vettem ki Anne kezéből a már egy éves papírt.

***

Egy fekete csőgatyát, s egy fehér féloldalas pólót vettem fel. Ellie és Anne kérésére feldobtam egy kis alapsminket. Szempilláimat meghosszabbítottam, szemceruza, s fekete szemfesték. Talán még jól is állt. A szokásos fekete telt talpú tűsarkúmat, s a bőrdzsekimet kaptam magamra, úgy vártam az ágyamon ülve Harryre. Egér leült az ölembe, úgy várta hogy simogassam, amit most nem tettem. Túlságosan is izgultam, hogy Harry hova fog vinni.

Kintről autódudálást hallottam. Kinéztem az ablakon. Harry dőlt neki karba tett kézzel a nagy kocsijának. A lábai keresztbe voltak téve, úgy figyelte, hogy mikor jövök már ki az ajtón.De meglátott az ablakban, s szélesen elmosolyodott, amitől látszódtak a kis gödröcskéi. Ez olyan cuki benne. Intett nekem, majd elindult a ház bejárata felé.

Én siettem le a lépcsőn, ahol már Harry jött fel. Akaratom ellenére is elpirultam, mikor többször is végigmért.

- Szia, szépségem! - Tartott egy szál rózsát mosolyogva elém.

- Őm... Köszi! - Mosolyogtam, majd lassan elvettem tőle.

Beleraktam a másik virág mellé, majd Harryre pillantottam. A farmerja tökéletesen állt rajta,ahogyan a fehér pólója, s a Converse cipője is. Nagyon jól nézett ki. Egymást méregettük, mìg kezdett kínossá válni a csend.

- Mehetünk?! - Vigyorgott.

Kicsit bólintottam, s kitárta felém a karját, hogy karoljak bele. Megforgattam a szemeimet, s úgy tettem.

*** 

- Hova megyünk? - Érdeklődtem már vagy huszadjára.

Ő csak most is mosolygott. Nem értettem mit nem lehet elmondani egy randiról. Talán magához visz?! Nem... Vagy de?!

Már kisétáltunk Londonból. Távolról kutyák vonyítását lehetett hallani, amitől hozzábújtam Harryhez. Apró mocorgást hallottam, mire hirtelen megálltam. Ijedve néztem körül. Remegni kezdtem, s az ájulás szintjén voltam. De elpirultam, mikor egy béka ugrándozott el előttünk. Harry felnevetett.

- Gyere ide! - Nyújtotta ki a karját felém.

Lassan odacsoszogtam, s hagytam, hogy átöleljen. Közben rendesen nevetett.Egy kis idő után megkérte, hogy csukjam be a szememet. Nem szívesen, de becsuktam, Harry közben vezetett.

- Kinyithatod a szemed! - Hallottam meg mély, rekedtes hangját.

Így tettem. Egy vízpartnál voltunk. Egy kis sátor volt a parton vagy 8-9 fa mellett. A sátor világított, szóval egy lámpa éghetett benne. Az egész partot csak a hold, egy csomó gyertya, a sátor, s a csillagok világították be. A víz csillogó tükrén ez mind látszódott. Nagyon szép volt.

- Na? Milyen? - Mosolygott, miközben átkarolta a derekamat, úgy nézte velem a tájat.

Csak bólogatni tudtam, miközben a karjaiban felé fordultam. Azok a tipikus gödröcskék jelentek meg az arcán  amit szeretek benne. Harry gyönyörű volt. Ahogy a hold megvilágította... Nincs rá szó. Sosem gondoltam volna, hogy egy fiú lehet gyönyörű. De jött ez az angyal, s bebizonyította nekem.

- Te csak egy angyal lehetsz... - Suttogtam.

Elmosolyodott. Tudom, hogy volt "pár" kifogása, hogy miért nem lehetne az. De nem érdekelt. Harry angyal lehet.

- Nem vagyok angyal, bébi. - Mondta.

Szívesen tiltakoztam volna, de Harry makacs. Ha valami nem úgy van, ahogyan ő akarja, addig küzd, míg nem úgy lesz.

- Gyere! - Mosolygott.

Összekulcsolta az ujjait az enyémmel  s a part felé kezdett közeledni, ahol egy nagy pléd volt leterítve, s gyertyák szegélyezték. A gyertyákon belül még pár virág helyezkedett el.

Lefeküdtünk a nagy plédre, majd a csillagokat kezdtük vizsgálni. Sokszor megpróbáltunk formákat keresni, de a legérdekesebb egy eldeformálódott nyuszi volt, akit egy oroszlán kergetett. Ezeken csak nevettünk.

Egy idő után Harry a mellette lévő virágok egyikét leszakította, majd a fülem mögé helyezte. Egy másikkal is így tett. Leszakította, majd felült. Félig felhúzta a pólómat, de a melltartómnál nem ment tovább  Letépte a kis virág szárát, majd gyengéden a köldökömbe helyezte. Utána letépett sokat, s annak is a szirmaival körülrajzolt. Én csak halkan kuncogtam, míg befejezte.

- Gyönyörű vagy. - Kerítette körbe a köldökömben lévő kis virágot apró puszikkal. - Egy istennő.

Elpirultam, majd gyengéden segített felállni. A kis virág a köldökömből a rajzom közepén landolt, ahol eredetileg is a köldököm volt. Ezen elmosolyodtunk. Várt a megfelelő pillanatra, de elmentem felmérni a terepet. A sátor melletti fák hol vastagabbak, hol vékonyabbak voltak. Én amíg nem engem figyelt elbújtam az egyik mögé, s halkan felkuncogtam.

- Ő... Hope?! - Nézett szét.

Az ujjaimmal befogtam az ajkaimat, hogy ne nevessem el magam. Közeledni kezdett felém, mire egy másik fa mögé suhantam. Hirtelen megállt, s a kuncogásomat hallgatta.

- Megvagy! - Lépett hirtelen egy fa mögé, de nem találta el. - Hope! Ez nem vicces!

Felnevetett. Ekkorra már nem bírtam tovább  Mivel nekem háttal volt, észrevehetetlenül a háta mögé osontam, s ráugrottam, így mind a ketten előre estünk. Felnevettünk, s ő hangosan felhümmögött.

- Látom szeretsz felül lenni! - Vigyorgott kanosan.

Megforgattam a szemeimet, majd leszálltam róla.

- Mondanom kellett volna, hogy hozz alvós cuccot, de reménykedtem benne, hogy pucéron fogsz aludni. - Állt fel.

- Tévedtél. Alszok egy bugyiban és egy toppban.

- A bugyi szónál már megfogtál. - Kacsintott. - Milyen színű van rajtad?

Elpirultam, s megforgattam a szemeimet. Fekete csipkés .. De jó! Pont ma kellett ilyet is felvennem. Gondolataimat Harry zavarta meg. Átkarolta a derekamat, s a tekintetemet kereste. Egy kis idő után meg is találta. Kezeimet remegve vezettem fel a mellkasától a nyakáig, s átöleltem.  Remegve kifújtam a levegőt, amint ajkai egyre közelebb, s közelebb került hozzám  Remegtem, amit ő is észrevett. Nyugtatásképpen csak szorosabban ölelt magához  Orrával megbökte az enyémet, majd ajkaimra tapadt. Én sem tudom miért, de viszonoztam. Elhúzódott tőlem, hogy letesztelje elmegyek-e, de nem tettem. Ezt egy elégedett mosollyal fogadta, majd kezdtük az egészet előröl...Tényleg háromszor írtam azt, hogy remegve?

***

-'Szóval, fekete csipkés?! - Nevetett, amint kibújtam a takaró alól.

Elpirultam. Egy rózsaszín topp volt rajtam, s egy fekete csipkés bugyi. Harry biztos félreérti a közeledésemet.

- Nem adnál egy pólót? - Néztem rá.

Vigyorogva megrázta a fejét, mire a táska felé kúsztam, amit ő hozott. Kivettem belőle egy pólót, s felkaptam magamra. Visszanéztem Harryre, akinek a tekintete a fenekemről gyorsan a szememre szegeződött, majd mosolyából nevetés lett. Én csak megforgattam a szemeimet.

- Talán ha ezt levennénk... - Nyúlt lassan a bugyimért, de rácsaptam a kezére.

Felnevetett.

- Nézd csak milyen szép vagy! - Nyomott a kezembe egy fényképezőt.

Az a kép volt rajta, ahogy fekszek a pléden, a köldökömbe és a hajamba egy virág. Körül voltam rajzolva virágszirmokkal  s a pléd oldalain gyertyák, néha-néha egy virág ad szegélyt.

- Ez lesz a háttérképem. - Mosolygott.

Elpirultam. Még nem hiszem hogy lettem volna fiúnak háttérképe  Ellievel, s Annevel csináltunk már rengeteg közös képet, s egyik volt a sok közül a háttérképünk, de ők barátnők.

- Hát akkor... - Vettem el tőle a fényképezőt. - Vedd le a pólódat! - Utasítottam.

Hangosan felhümmögött. Óriási kezével megfogta a pólója sarkát  s levette magáról az anyagot. Elmosolyodtam látva kidolgozott izmos testét. Bicepszei feszesek voltak, pedig rá se feszített.

- Gyere! - Kulcsoltam össze a kezét az enyémmel.

Kimentünk a sátorból, majd a plédhez vezettem.

- Feküdj le! - Mutattam rá.

Felnevetett, s lefeküdt. Gyönyörű volt. Sötét tekintet, csillogó zöld szemek, hosszú szempillák  telt, rózsaszín ajkak, izmos test. Elképesztő volt. Ilyen gyönyört még sosem láttam.

- Ezt vedd a szádba! - Szakítottam le egy virágot, majd átnyújtottam neki.

Mély hangjàval felnevetett, majd a szàràt a szàjàba vette.

- Bàvigyooooooor! - Nevettem, majd lefényképezte
m.

Dóri.Styles