Murk. Chapter: 37

A fejét fogva hunyta le szemeit, ezzel eltüntetve gyönyörű, smaragdzöld íriszét. Lassan, szinte órákba telt, míg mosolyra húzódtak telt ajkai, majd vigyorogva pillantott rám, s letámadta ajkaimat. Kitágult szemekkel pillantottam lecsukott szempárára, csókunkba többször is belemosolygott, pont, mikor kinyílt az ajtó, és anya lépett be az előszobába három táskával, amik valószínűleg tele van gyógyszerekkel. Egy halvány, bizonytalan mosollyal ajándékoztam meg a barátomat, majd anyára néztem, aki a konyhába sietett.

Harrry szemszöge:

Mrs Harry Styles. Mrs Styles. Hope és Harry Styles. Csak ezek a gondolatok jártak a fejembe, amikor már biztos voltam benne három nap után, hogy igen, apa vagyok. Hopeval elmentem arra a terhességi teszt micsodára, és pozitív lett, szóval már biztos. És bár sokkal jobban van, még is feltűnt Mrs Jepsennek, hogy olyan más. Ezért nem is engednek a közelébe, mert ki tudja, hogy mennyire fertőző. Hát, nem hiszem, hogy terhes lehetek, de ki tudja. Mindegy.

Hopeék háza előtt kettőt dudáltam, és egy perc múlva egy oldal táskával a vállán sietett ki, előtte egy puszit dobott az anyukájának. Ő persze magyarázott a tipikus "Hívj, ha van valami" anya módra. Természetesen nem mondtuk el neki a nagy hírt, és egy jó ideig nem is készülünk. Még az kéne, hogy Mr Jepsen szó szerint repülne L.A.-ból egy puskával a kezében, és csak engem keresne.

- Szia, bébi - Kiszálltam, és szinte egyszerre tapasztottuk egymásra ajkainkat.

Csak akkor tűnt fel, hogy mennyire hiányzott. Ez a három nap így visszanézve, kész szenvedés volt.

- Szia - Bújt a mellkasomhoz, és elvigyorodtam, mikor megláttam a táskájában egy kis rést, amibe a vajszínű maci bujkált, alias Darcy.

Kinyitottam neki az ajtót, amit egy "Köszi"-vel fogadott és egy arcra puszival. A motor háztető előtt rákacsintottam a kocsiban ülő barátnőmre, a pírt az arcán még a sötétített üveg sem tudta fedni. Halkan felnevettem, és amikor bekapcsoltam az övet, megjegyeztem, hogy elég könnyen zavarba lehet hozni. Integetett Miss Jepsennek, elforgattam a kulcsot, ezzel megszólaltatva a BMW-m gyönyörű hangját, és indultunk hozzánk, ahol egy  elég hosszú beszélgetés vár ránk.

***

- De ez így nem jó, Harry - Lecsukott szemekkel a fejét rázta. - Nem tudom, hogy anyuék először engem, majd téged fognak kinyírni, vagy fordítva. De nincs szívem, hogy elvessem. És mi lesz ha... - Itt elhallgatott, tekintete mindenhova szaladt a szobába, csak rám nem.

- Mi lesz mikor? - Kérdeztem értetlenkedve.

- Hát, tudod... Meg fogok hízni, a melleim olyan furák lesznek, és..és a fenekem is olyan bah...és...

Hangos nevetésemmel megszakítottam, mire szúrós szemekkel pillantott rám, és ebből megtudtam, hogy komolyan gondolta a dolgot, így egyből elkomolyodtam. De szemeimbe észrevette a játékosságot, hisz a kezembe bökött.

- Komolyan gondoltam.

- Hope. Elsőnek is, nem hiszem, hogy annyira nagyon sokat változtatna rajtad a gyerek. Igen, nem lesznek feszes melleid, és bár fiú vagyok, tudom, hogy általában a melltartót erre szokás használni. A feneked az tökéletes, úgy ahogy van. Nem tud rajta senki változtatni, és nem hiszem, hogy pont "Ő" lenne az. Igen, fogsz hízni folyamatosan, de amint meg lesz a baba, egy hónap, és olyan lesz, mint ha semmi sem történt volna. Másodszor pedig. Felőlem lehetne neked a legkisebb melled a világon, vagy mit tudom én, de nem az számít. - Egészen idáig nem néztem a szemébe, csak most: - Már nem.

Tudta jól, mire gondoltam. A buliba ahol találkoztunk - ami eredetileg Molly házibulija volt, de a fele társaság azt se tudta ki az- láttam bemenni egy csoporthoz, de csak a lábait és a fenekét, meg talán annyit láttam, hogy szőke. Reménykedtem benne, hogy teljesen hülye, mint a szőkék 60%-a, de nem. Vagy jól volt nevelve, vagy tényleg azért nem feküdt le velem, csak azért, mert szűz volt.

***

Felkuncogott, mikor megragadtam a derekát, és magam mellé húztam. Szorosan öleltem magamhoz, körülbelül úgy nézhettünk ki, mint két kifli. Ajkaimat végigvezettem homlokán, füle tövén, arcán, állán, végül apró puszikkal hintettem be kakaóvaj illatú nyakát, majd mélyen beszippantottam illatának aromáját, mielőtt a nevén szólítottam.

- Mmm?

- Mennyünk el. 

- Hova?

- Párizsba. Mármint véglegesen.